kártyás játékok, kártya játékok, kártya játékok online, kártya játékok ingyen, kártya játék leírások, kártya játékleírások
Kártyakult | Irodalom | Tanulmányok

A kaszinók voltak a hazai demokrácia csírái

A kaszinó szó hallatán manapság mindenkinek a szerencsejátékok, a hazardírozás, Monte-Carlo vagy Las Vegas jut eszébe. Ezek az intézmények azonban megszületésük pillanatában még egész más célt szolgáltak.

A szó olasz eredetű: a casa (ház, hajlék) kicsinyítő képzős változata a casino. Ennek szó szerinti jelentése kis vidéki ház, villa, majd a jelentéskör a találkahely, bordélyház tartalmakkal tovább bővült. A 18. század második felében az olasz klubházak szokásos elnevezése volt, és ez a nemesi-polgári életformával kapcsolatos műveltségszó számos európai nyelvbe, köztük a németbe is (kasino) bekerült. Anyanyelvünkbe felülről, irodalmi (talán köznyelvi) úton került, valószínűleg német közvetítéssel. Nyelvünket így két felől két különböző hatás érte, és minden bizonnyal ez a magyarázat a kétféle (kaszinó, casino) írásmódra.

Az Idegen szavak és kifejezések szótárábana kaszinó egyrészt egy "társadalmi rétegződés, foglalkozás vagy politikai nézet szerint alakult zárt társaság", másodrészt "szerencsejátékok játszására létesült szórakozóhely", harmadrészt pedig egy "tizenegy pont eléréséig, francia kártyával játszott kétszemélyes kártyajáték."

Az első legális kaszinó 1756-ban Baden-Badenben nyílt meg, Magyarországon az angol példát követve alakultak és honosodtak meg, átalakulva a hazai igények szerint. A kaszinók lettek a 19. századi társadalmi élet legfontosabb helyei: reggeltől-estig nyitva tartottak, volt könyvtáruk (ahová az összes fontos újságot járatták), éttermük, szalonjuk, kártya- és biliárdszobájuk. Kulturális rendezvényeket is szerveztek a tagjaik számára. Megalakulásukkor a rendi Magyarországon a kaszinók voltak azok a helyek, ahol nemesek és nem nemesek találkozhattak, kötetlenül társaloghattak, üzletelhettek. A feudális rendszer keretein belül az intézmény a demokrácia csirája volt azzal, hogy bárki tagja lehetett, és azzal, hogy vezetőit (igazgatók, választmány) szavazással választotta.

A kaszinók megjelenésükkel és tevékenységükkel hozzájárultak nemzeti kultúránk fejlődéséhez, habár ezt megkérdőjelezi a "Casinoink hatása nemzeti fejlődésünkre s művelődésünkre" című, M. I. monogrammal jelölt írás a Hasznos mulatságok hasábjain. E szerint a kaszinók gátolják a magyar nyelvű könyvek és folyóiratok kiadását és terjedését azzal, hogy az eddigi sok példány helyett csak egy-két példányt rendelnek meg. Továbbá az ottani könyvrendelések a minőségi igényeknek sem felelnek meg, mivel válogatás nélkül mindent megvesznek, hogy a tagok igényeit kielégítsék. A kaszinó pedig nem alkalmas hely az elmélyült tanulmányozásra és olvasásra, mivel elvonja a figyelmet az ottani légkör.

Ezeket az érveket az idő cáfolta meg: végül igenis hozzájárultak a magyar kultúra és könyvkiadás fejlődéséhez, ugyanis megalakulásukkor első dolguk volt a saját könyvtár berendezése, annak folyamatos bővítése és az összes jelentősebb sajtótermék megrendelése. Ezzel a lap- és könyvkiadás is fejlődött.

Mint a fentebbiekből is kitűnik, a társas intézmények már megalakulásuktól kezdve folyamatos támadásoknak voltak kitéve. Gyakran voltak botrányok színterei is. Ennek leghíresebb példája 1880. januárjában zajlott le, amikor a Függetlenség című lap támadására (a kaszinó egyik tagját sikkasztással vádolták, és ebbe az ügybe a kaszinót is belekeverték) válaszul az intézmény testületileg felvette a kesztyűt.

A megalakuló kaszinók életét és működését alapszabályok rögzítették, ezek betekintést engednek mindennapjaikba. A következőkben a Nemzeti Casino, a Budai Casino, az Országos Kaszinó alapszabályainak összegzésével láthatjuk, milyen volt az élet egy átlagos kaszinóban.

A kaszinók részvénytársaságok voltak, tagjaik tagdíjat fizettek. Céljuk a műveltség előmozdítása, hazafias, közhasznú és szépművészeti célok anyagi és erkölcsi támogatása, a társas élet kellemessé tétele volt. A kaszinónak minden tisztességes férfi, felekezeti és politikai hovatartozástól függetlenül tagja lehet. A felvétel a következőképpen zajlott: a jelölt nevét és összes adatát egy vagy két tag (egyes esetekben három) ajánlásával ellátott papírlapon, egy erre kijelölt helyen kifüggesztették - legalább nyolc napon át. Így mindenki előtt ismertté vált a jelölt, akinek felvételéről a választmány két-harmados többséggel döntött.

A rendes tagok évente egy alkalommal vendégeket is vihettek magukkal, akik maximum három napig élvezhették a kaszinó vendégszeretetét. Külföldi polgárok esetében ez az időintervallum nyolc naptól a végtelenségig tarthatott. (Ez a szembetűnő különbség a Nemzeti- és az Országos Kaszinó alapszabályai között található.) A kizárási eljárás tíz vagy tizenkét rendes tagnak az igazgatósághoz benyújtott, kellően indokolt panasza alapján indult meg. A panaszról az igazgatóság köteles volt értesíteni az érdekeltet, akinek jogában állt védekezni vagy önként távozni. Egyéb esetekben a választmány két-harmados szavazata döntött.

A 40-50 fős választmány tagjai és az igazgatóság, az évente egyszer vagy kétszer megtartott közgyűlésen, a rendes tagok közül kerültek ki. A közgyűlésen először közfelkiáltással megválasztották a közgyűlés elnökét, megvizsgálták a számadásokat, az éves gazdálkodást, megtárgyalták a költségelőirányzatot (a következő évi költségvetést), a beérkezett indítványokat és folyamodványokat. A választmány a közgyűlést megelőző utolsó ülésén öt bizottságot állított fel, ezek munkája, jelentései megkönnyítették a közgyűlés menetét.

Már az alapszabályokat vizsgálva megfigyelhető hogy, a Nemzeti Casino mintát teremtett. Létrejötte után -példáját követve- gombamód szaporodtak a kaszinók hazánkban. Az intézmény tovább fejlődött: foglalkozási csoportok szerinti kategóriákra bomlott (pl. tanítók, tisztviselők, iparosok, kereskedők kaszinója), s ezzel együtt látogatóinak száma is nőtt. Sőt, eljutott a munkásosztályig: népkaszinók, munkás kaszinók, valamint megérintette a hölgyeket is: Női Kaszinó. Ezen felosztások mellett megfigyelhető a területiség elve is pl. Lipótvárosi kaszinó, vagy vidéki városaink kaszinói.

Majthényi Izidor - a kor híres céllövője - párbajra hívta ki Verhovay Gyulát, a provokáló cikk íróját, aki csaknem életét vesztette, mivel a küzdelem már belőtt, azaz nem vadonatúj pisztolyokkal folyt, ellentétben azzal, ahogy azt a Párbaj-kódex előírja. Először a sértett fél lőtt abban a tudatban, hogy felesleges célra tartania, mivel a párbajpisztollyal nem lehetett pontosan célozni. Majthényi a tudás birtokában gondos célzás után hidegvérrel meglőtte az újságírót, aki az esemény után napokig élet és halál között lebegett. Ez váltotta ki a nép haragját a kaszinó ellen: tüntettek a Kossuth Lajos utcában, betörték az ottani épület ablakait és a felbőszült tömeget a rendőrségnek kellett feloszlatnia a katonaság aktív segítségével.

A kaszinók elleni folyamatos támadásokban a Népszava járt az élen: "A "legnagyobb magyar" úgy érvelt egykor a kaszinók szükségessége mellett, hogy ezek lesznek a magyar társadalom kulturális bástyái. Széchenyi István gróf rosszul látott... A kaszinókból - kártyavár lett, ahol frakkos naplopók kirabolják egymást és a bársonypamlagokon nem az ország kultúrnagyságai, hanem a Munka kizsákmányolásából élő, könnyűpénzű kártya kiválóságok adnak egymásnak találkát." - Berki Imre - Forrás: mult-kor.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Bridzsezzünk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények a bridzsasztalnál!
Tarokkozzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az tarokkasztalnál!
Ultizzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az ultiasztalnál!
Römiparti | részletek

A nemzetközi játékok között talán a legnépszerűbb a römi. Tucatnyi változatának leírását megtaláljuk minden kártyajátékos oldalon. Magyarországon többnyire a 14 lapos römit játsszák. A közelmúltban indított rummy-party.com online játéklehetőséget kínál több játékváltozatban
Ismét pagat.com | részletek

John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk.
Kapcsolat
A weboldallal kapcsolatos
kérdésekben a levelezési cím:

1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu

Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió