K�rtyaj�t�kok az Offset �s J�t�kk�rtya Nyomd�t�l

A k�rty�z�s a szabadidő elt�lt�s�nek egy form�ja, kellemes t�rsas�gi sz�rakoz�s. De mint h�rom �vsz�zad hazai t�rt�n�sei igazolj�k, a k�rty�val űz�tt szerencsej�t�k egyfajta szenved�lybetegs�g, egzisztenciarombol�, p�rbajokhoz, sőt �ngyilkoss�ghoz vezető tev�kenys�g is lehet. A k�rtyaj�t�kok legkor�bbi eml�t�s�t egyh�zi- �s vil�gi j�t�ktilalmakban tal�ljuk meg Eur�pa-szerte m�r a XIV. sz�zadban. Magyarorsz�gon M�ria Ter�zia �ta nev�k szerint is tiltj�k a szerencsej�t�kokat: ferblit, f�ra�t, nasivasit �s huszonegyet. A t�rsas�gi k�rty�z�st - �gy az als�st, whistet, tarokkot �s prefer�nszot - megtűrte a mindenkori hatalom, sőt a t�rsadalom minden r�tege lelkesen j�tszotta. Nemes emberek, hivatalnokok, kisgyermekek, polg�rok, katon�k, di�kok, utaz�k, asszonyok kevert�k a lapokat, �s a gyakran �jszak�ba ny�l� hangos k�rtyacsat�k nyomot hagytak a sz�pirodalomban is. J�kai M�r alakjai gyakran k�rty�znak, maga a szerző is napi rendszeress�ggel fordult meg a pesti Lloyd klub k�rtyaszob�j�ban Tisza K�lm�n minisztereln�k �s Sv�b K�roly tarokkpartnerek�nt. J�kai �rta a Szomah�zy Istv�n �ltal szerkesztett K�rtya-codex n�h�ny fejezet�t is. A "boldog b�keidők" k�rtyal�z�nak l�tv�nya a kor m�sik jeles kr�nik�s�t, Miksz�th K�lm�nt is megsz�lal�sra k�sztette. A korjellemző polg�ri filoz�fi�t hős�vel mondatta ki: ".csak eg�szs�g legyen �s egy kis tűrhető k�rtyaj�r�s." M�shol pedig egyenesen a magyar k�z�poszt�ly hanyatl�s�nak okak�nt nevezi meg az asszonyt, a lovat �s a k�rty�t.

Bihari S�ndor: Vas�rnap d�lut�n

�jsz�szon is k�rty�ztak az emberek. Legt�bbj�knek �rtatlan, vas�rnap d�lut�ni sz�rakoz�s volt a j�t�k csal�di-bar�ti k�rben, ahol a t�t bab vagy di�, legfeljebb apr�p�nz volt. A m�rhetetlen szeg�nys�gben az �rd�g bibli�ja nagyobb k�rokat �gysem okozhatott volna. A j�t�k sz�nterei lettek m�g a falusi vend�gl�t�helyek. A korcsm�kban �s vend�glőkben k�rty�t is tartottak, t�bbnyire magyar k�rty�t a j�t�khoz tartoz� kis palat�bl�val �s kr�t�val. Sz�zh�sz �ve m�g cikkeztek a napilapok arr�l, hogy hamisk�rty�sok fosztogatt�k a Cegl�d-Abony-Szolnok, illetve a R�kos-�jsz�sz-Szolnok vas�tvonal utaz�k�z�ns�g�t. Sokan a mai napig megfeledkeznek a k�rty�sok első sz�m� t�rv�ny�ről: idegenekkel ne �lj le (p�nzre) k�rty�zni. A szeg�ny ember az urak �ltal megunt, viseltes k�rty�kkal j�tszott, izzads�gos munk�val megkeresett p�nz�t nem Piatnik k�rtyagy�ros zseb�be t�mk�dte. (Az 1930-as �vekben egy csomag magyar k�rty�t 2 pengő�rt �rult a trafikos. Ebből 1 pengő j�ved�ki ad�k�nt az �llamkincst�rba ker�lt. A mezőgazdas�gban dolgoz�k napsz�ma ebben az időben 1 pengő k�r�l volt.)

A XX. sz�zad h�szas-hatvanas �veiben �jsz�szon az Iparos-k�r �s a Vasutas-k�r k�z�ns�ge sz�vesen t�lt�tte idej�t a k�rtyaszob�kban (t. i. t�rv�ny �rta elő, hogy a k�rty�z�k r�sz�re minden vend�gl�t�helyen elk�l�n�tett helyis�get kellett fenntartani, b�r ezt a felt�telt a vid�ki kocsm�k csak ritk�n tudt�k teljes�teni.) Als�s, m�ri�s, k�sőbb snapszer (66) �s ulti lett a divat. K�rtyakomp�ni�k alakultak, melyek ak�r �vtizedeken �t egy�tt j�tszottak. Egy ilyen csapatba j�tsz�t�rsnak beker�lni igazi kit�ntet�snek sz�m�tott. A gyermekek zs�rt, csapd le csacsit �s svindlit j�tszottak a k�pzeletbeli k�rtyaiskola első oszt�ly�ban, a felnőttek j�t�kait a k�rty�z�k k�r�l kibicelve-b�m�szkodva ismert�k meg. V�s�rok �s b�cs� idej�n, vonatra v�rva, no meg fizet�snapokon az �llom�s k�rny�ki vend�gl�t�helyeken az�rt felbukkant egy kis haz�rd ferbli, huszonegy �s f�jer (tűz) form�j�ban. Az �jsz�szi kast�lyokban is j�tszottak, b�r csak legendak�nt hallhattam az �jsz�szi nemes csal�dok hanyatl�s�nak egyik okak�nt a k�rty�z�s szenved�ly�t megeml�teni.

�jsz�szon teh�t b�k�s k�rty�z�s folyt, a t�rt�net�r�k nem eml�keznek meg j�t�k okozta botr�nyokr�l, vereked�sekről, vagyonveszt�sekről. Az első, k�rty�z�sra vonatkoz� adatot az �jsz�szi Felv�gi R�mai Katolikus Polg�ri Olvas�k�r alapszab�ly�ban (1895) olvashatjuk. A L�vay Mih�ly eln�k �s Balogh K�lm�n k�ntortan�t� �ltal vezetett k�zművelőd�si t�rsas�g az okm�ny 36. �-�ban mondta ki, hogy "Az olvas�teremben az �tkez�s, iv�s, p�nzre val� k�rty�z�s �s dorb�zol�s tilos." 1905-ben �jsz�szi Polg�ri K�r n�ven �jj�alakulva is megtartott�k a fenti cikkelyt.

1911. december 17-�n a helyi Tarsoly sz�molt be A lef�lelt k�rty�z�k c�mmel egy esetről: "A kih�g�si b�ntető t�rv�ny k�nyv �rtelm�ben azok, kik nyilv�nos helyen vagy mag�nlakban, ahov� b�rki bebocs�jtatik, szerencsej�t�kot űznek, akik az ilyen gy�lekezetnek helyet adnak, szigor�an b�ntetendők. A tiltott j�t�kok k�z� tartozik k�rty�n a huszonegyes �s a ferbli. A m�lt hetekben, amint halljuk, valami asszonyi bes�g�s folyt�n tudom�s�ra jutott a csendőrs�gnek, hogy egy mag�nh�zn�l nem nyilv�nosan ugyan, hanem csak �gy bar�ti k�rben �lland�an j�tsz�k a sz�nest: a ferblit. Amihez persze egy kis p�nzess�g is j�rult. A csendőrs�g h�t rajta �t�tt a t�rsas�gon �s �ppen k�rty�z�s k�zbe lept�k meg őket. �s mint nek�nk panaszolj�k oly er�lyesen fogt�k a dolgot, hogy nem csak a kit�ve tal�lt fill�reket foglalt�k le, hanem minden egyes egy�nnek m�g k�l�n a zsebeit is megmotozt�k."

A h�res k�rty�sokr�l csak ritk�n maradnak fenn anekdot�k. Jellem�k, hőstetteik �s a k�rty�z�s k�zben meg�lt humoros �s szomor� epiz�dok elvesznek az időben. Az �jsz�szi k�rty�sok k�t t�rt�net�t azonban megőrizte az eml�kezet.

Kiss Zsigmond (r�la itt csak annyit, hogy ad��gyi jegyző volt �jsz�szon, 52 �vi k�zszolg�lat ut�n vonult nyugalomba 1925-ben, meghalt 1934-ben) szeretett bar�ti k�rben k�rty�zni. Naponta �ltek le a vend�glő asztal�hoz �s j�tszott�k az als�st. Egy alkalommal a jegyző �r nyer�sben volt, �s az elfogyasztott bor is meghozta j�kedv�t. Egyszer csak j�tt a k�zs�gi szolga egy fontos, al��rand� okm�nnyal. Kiss �r egy pillant�st sem vetve a pap�rra, gyorsan odakanyarintotta nev�t, �s m�r osztott is a k�vetkező partihoz, hogy z�r�s előtt be tudj�k fejezni a j�t�kot. T�voz�skor azt�n kider�lt a turpiss�g, hogy a j�tsz�t�rsak megtr�f�lt�k a jegyzőt, ugyanis az al��rt pap�rdarab a kifizet�sre v�r� sz�mla volt. ő azt�n bossz�san fizetett, elk�ltve ezzel az esti k�rtyanyeres�g jelentős r�sz�t. (M�s v�ltozat szerint valaki felvetette fogad�sb�l, hogy Kiss �r bek�t�tt szemmel nem tudja le�rni a nev�t. Sz� sz�t k�vetett, m�gnem a korcsm�ros hozott egy �res pap�rlapot, amire azt�n odaker�lt a jegyző kacskaring�s al��r�sa. A tr�fa csak este der�lt ki, amikor Kiss Zsigmond viszontl�tta nev�t, de felette a t�rsas�g �ltal elfogyasztott �tkek �s italok is fel lettek sorolva, s az irat c�me sz�mla lett.)

A m�sik t�rt�netet Varga Ferenctől hallottam. Az �tvenes �vekben tan�ja volt egy, az Iparos-k�rben zajl� k�rtyapartinak: Csisz�r doktor �r j�tszott ultit Egyed G�sp�r (az olaj�tő �zemevezetője volt akkor) �s Volter K�lm�n (Kecsim) kov�csmester t�rsas�g�ban. �ppen kiosztott�k a lapokat. A doktor �r lett a felvevő, �s tal�n egy h�sz-sz�z-ulti durchmars bemond�s�ra k�sz�lt, amikor k�ts�gbeesett ember szak�totta f�lbe a j�t�kot. S�rgős esethez h�vta Csisz�r doktort, aki az asztalra tette lapjait, �s nagy karim�j� ny�lszőr kalapj�t fej�be csapva k�rt t�rsait�l t�relmet, �s elsietett a beteghez. A t�bbiek is letett�k k�rty�ikat az asztalra, �s borozgatva, besz�lget�ssel t�lt�tt�k az időt. Tal�n egy �ra is eltelt, amikor dolga v�gezt�vel visszat�rt a doktor. Mindh�rman le�ltek az asztalhoz, kez�kbe vett�k az ott hagyott j�t�kszert, �s folytatt�k a partit, ahol nemr�g abbamaradt. Azt nem tudjuk, hogy Csisz�r doktor megnyerte-e j�t�kv�llal�s�t. Azt viszont le�rhatjuk, hogy �jsz�sz k�rty�s t�rt�nelm�nek leghosszabb partija zajlott ezen a d�lut�non.

Azt�n megszűnt az Iparos-k�r, lebontott�k a Vasutas-k�r r�gi �p�let�t is. A k�rty�sok mag�nlak�sokba szorultak szenved�ly�kkel, �s a vend�gl�t�helyek r�g�ta nem tartanak j�t�kk�rty�t, de sakk- �s d�mat�bl�t, domin�t sem. A hetvenes �vekben magam is tan�ja �s r�szese lehettem, hogy a Budapest vagy Szolnok fel� tart� munk�svonatok k�z�ns�ge �llva �s �lve, az utaz�s minden perc�t kihaszn�lva zsug�zott. Egy izgalmas partit�l motiv�lva az is előfordult, hogy egy meg�ll�val tov�bbutazott a lelkes j�t�kos. "T�z-h�szas" alapon (10 �s 20 fill�res alapt�tben) ment az ulti, �s csak egy h�res komp�nia - egy farmosi �s k�t nagyk�tai ember - engedte meg mag�nak, hogy 1-2 forint legyen az alapt�t. De h�t az ultit ak�r szellemi sportnak is tekinthetj�k, hiszen az azonos k�pess�gű j�t�kosok egym�s k�z�tt hossz� t�von �gyis "p�nz�kn�l maradnak".

Ma m�r - a m�di�k �ld�sos tev�kenys�g�nek k�sz�nhetően - a p�ker lett a divat, mely ink�bb p�nzszerző akci�k sorozata, mint t�rsasj�t�k. Bridzsezni, tarokkozni, ultizni nem tanul meg az ifj�s�g. E sorok �r�ja a j�t�kk�rty�k �s k�rtyaj�t�kok elk�telezett bar�tjak�nt szomor�an l�tja, hogy a szerencsej�t�kokt�l megbolond�tott vil�gban megism�tlődnek a sz�z �ve m�r meg�lt esem�nyek: bar�ti t�rsas�gok, munkahelyi k�z�ss�gek tagjai fosztogatj�k egym�st, a nagy veszteseket pedig szenved�lybetegnek b�lyegezve az orvostudom�nyra, avagy k�zt�rv�nyes bűncselekm�nyeket elk�vetve az igazs�gszolg�ltat�sra b�zz�k. Az esem�nyek m�g�tti emberi sorsok �s trag�di�k senkit sem �rdekelnek. K�l�n�sen vesz�lyes az internetes p�kertermek vil�ga, de az sem rettenti el a nyerni v�gy� k�z�ns�get, hogy t�rv�nytelens�gek miatt t�bb on-line p�kertermet z�rtak be a k�zelm�ltban.

J�noska Antal

Forr�s: �jsz�sz.hu

Kapcsol�d� bejegyz�sek:

Min. felbont�s: 1024 x 768 | Grafika �s kivitelez�s: Civertan Bt.