Szépművészeti emlék ebből a korból egy esztergomi freskó, melyet a XV. század végén festett a florence-i Albert mester Vitéz János palotájának falára. - kapcsolódó link 1. | link 2.

Mátyás könyvtárának egyik kódexében a Mantegna tarokk "Euterpe" feliratú lapját is megtalálták.

A magyarországi kártyafestészet első tárgyi emlékét az 1560-as évekből ismerjük. A lengyel származású vándornyomdász, Hofhalter Rafael metszett német sorozatjelű kártyát, melynek néhány lapját egy bécsi gyűjteményben őrzik.

"RÉGI MŰVÉSZI JÁTÉKKÁRTYÁK. Őseinknél a szerencsejátékot általában nagy szenvedélylvel űzték, mint Szerémi György krónikájából is kitűnik ; a modenai Hippolyt-codexek meg egyenesen arról tanúskodnak, hogy II. Ulászló udvarában a botrányosságig kártyáztak. Néhány kézrajzos magyar kártya maradt fenn a XV. századból is, mindenik magyar czímerrel ellátva. Jelenleg a Habsburg-család műgyűjteményei között talált elhelyezést. Alig vert gyökerecskéket nálunk a sokszorosító művészet, az első ágacskái, a miket hajtott, a fametszetű kártyák voltak. Pesti Gábor 1568-iki szótárának egykorú kötésében, annak szétáztatása után, 4 darab kártyalap volt belőle kiválasztható. Az első lap vörös ötös volt, felső részén egy szalagornamentben világosan kivehető a dátumot jelző szám első hárma: 156., a negyedik helyén lyuk lévén, tisztán ki nem vehető, négyes-e vagy nyolczas. Egyébiránt e három szám is jelzi, hogy készülési kora a XVI. század hatvanas éveire tehető. Azonban nemcsak ezek a számjelek, hanem más is van a lapon, a mely a készítési korra és a készítő mesterre bővebb útmutatással szolgál. Az első lap alsó részén ugyanis az épen maradt H. R. monogramm látható. Ilyen jelzéssel a korban csakis Hofhalter Rafael élt. E kóbor lengyel, a ki hazánkat is bebolyongta, egyike volt kora legügyesebb rajzolóinak és fametszőink, valószínű tehát, hogy ez a négy darab kártya- király, királyné, ötös és ász - szintén az ő művészetét dicsérik. Mint újabban kiderítenünk sikerült, Hofhalternek halálát is művészete okozta: a szentháromságot gúnyoló képei miatt 1568-ban Gyulafejérvárott lefejezték."
 (Ez utóbbi megállapítás azonban csak legenda! A szerk.) (Művészet, 1902/1.)
 

Ennél jóval korábban - 1450 körül - délnémet kártyafestő műhelyében készült a
csak Hofamterspiel néven ismert játék, melynek egyik 12 lapos sorozata a magyar
udvartartás alakjait mutatja be. - kapcsolódó link

A magyarországi kártyagyártás története valójában 1714-ben kezdődik. A török hódoltságot követően ekkor említik Budán mesterségként a kártyafestést. A XVIII. század közepétől aztán Buda mellett Győrben, Sopronban és Pozsonyban is gyártottak kártyát. Pesten 1770. után ketten, 1805-ben öten, 1830. körül már tízen éltek e szakmából. A hazai kártyázási kedv növekedése együtt járt a kártyafestők számának gyarapodásával. A XVIII. század második felétől a történelmi Magyarország 16 városában működött kártyafestő műhely, illetve kártyagyár. Sopron, Győr, Kőszeg, Vágújhely, Pozsony, Nyitra, Nagyszombat, Pest, Buda, Kassa, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Arad, Temesvár, Brassó szerepel ezen a listán és a készítők neve száznál is több. Gyakran ismert pesti és bécsi illusztrátorok dolgoztak a kártyafestők megrendelésére: Hoschek Antal, Tyroler József, Josef Sürch, Josef Neumayer és mások. - kapcsolódó link

A kártyakészítők termékválasztékában a hagyományos, regionális típusok mellett egyedi tervezésű játékok is feltűnnek, melyeket kis példányszámban inkább a polgári- és arisztokrata köröknek készítettek. A technológia mindenkor lépést tartott az adott kor sokszorosítási eljárásaival. A kártyaképeket fametszetről, később réz- és acélmetszetről készítették, kézzel, illetve sablonnal színezték. A XIX. század második felétől a litográfia, majd a krómlitográfia volt a gyártási eljárás. A XX. században az ofszet nyomtatással érkezett el a korlátlan lehetőségek korszaka. Ezzel együtt a míves kártyaremeklések ideje is lejárt, a játékkártya olcsó tömegcikk lett. A XIX. század közepén dolgoztak Pesten a kártyafestő Gierglek, Károly, János és István - utóbbi egyik alapítója volt az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulatnak. - kapcsolódó link

A kártyagyártás és forgalmazás szabályozására európai minták alapján a kártyabélyegzés (1850-1950.) és a zárjegy (1880-1950.) intézményét vezették be. Ezt követően a játékkártya illetéket a termék árába építették, végül megszüntették. - kapcsolódó link

1950. után a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár Kft. államosítását követően négy évtizeden át a magyarországi játékkártyák kizárólagos gyártója a Játékkártyagyár és Nyomda, majd utóda az Offset és Játékkártya Nyomda volt.