kártyás játékok, kártya játékok, kártya játékok online, kártya játékok ingyen, kártya játék leírások, kártya játékleírások
Kártyakult | Irodalom | Tanulmányok

Magyar Kártya

A játékkártyák egyik csoportjának "a német sorozatjelű játékoknak" egyike a Közép-Európa-szerte használt, lapjain Schiller Tell Vilmos című drámájának alakjait, és epizódjait idéző, nálunk magyar kártya néven ismert típus. Eredetéről és históriájáról számtalan tévhit kering a nyomtatott és internetes sajtóban egyaránt. Bár máshol több alkalommal megírtuk a kártyaképek dokumentált történetét, ez a körülmény senkit nem zavar a legendák életben tartásában.

Az 1830-as évek Pest-Budáján tucatnyi kártyafestő dolgozott. Portékáik kelendőnek bizonyultak a polgárosodó városban, ahol a legfőbb szabadidős tevékenység ekkor már a kártyajátszás volt. A hagyományos kártyaképek mellett a biedermeier ízlést szolgálva divat lett különleges játékokkal is megjelenni a ferbli-, whist- és tarokkasztaloknál. Az egyik ilyen újdonságot Schneider József és Chalowsky Ödön kártyafestők" elsőségük aligha dönthető el" kezdték gyártani 1835 körül. Schiller drámájának szereplőit festették a figurás lapokra, míg a számos kártyákra vár- és tájképek, illetve a színmű cselekményére utaló rajzok kerültek. Ekkor még 36 lapból állt a kártyacsomag. A korabeli Magyarország német sorozatjelű kártyái között újdonságnak számító tükörképes lapok olyan sikert arattak, hogy hamarosan más kártyakészítők is gyártani kezdték. Pozsony, Kecskemét, Bécs, Debrecen is szerepelt a gyártási helyek között. Svájci, helvét, kétfejű vagy dupla német lett a kártya neve, és csak a századfordulón jelent meg a magyar kártya felirat a csomagolásokon.


Tél és Nyár

Az 1860-as években bécsi metszetkészítők" Josef Sürch és Josef Neumayer, egyikük Ferdinand Piatnik, a másik Josef Glanz kártyagyárának megbízásából" rajzolták meg azokat a változatokat, melyeket a mai napig szinte változatlanul használnak a kártyagyárak. Budapesten magyar kártya, Bécsben Doppeldeutsche a neve és szomszédainknál legalább annyira kedvelt játékszer, mint nálunk. A XIX. század második felében a Tell-kártya elsődleges használati helyévé a Monarchia vált. Aztán a nagy, XX. századi népvándorlásoknak köszönhetően a magyar kártya megjelent nyugat-európai, észak- és dél-amerikai kártyagyárak termékválasztékában, kielégítve az ott élő, akár több tízezres magyar közösség szórakozási igényeit. A magyar kártyát az angol nyelvű szakirodalom Tell vagy Négy évszak néven tartja nyilván, a magyar jelzőt éppen úgy nem fogadja el, mint a Doppeldeutsche-t.


Ősz és Tavasz

A játékos ember tudja, hogy a magyar kártya ászain évszak allegóriákat látunk, néhány alakos kártya nevét is megjegyezte. A napjainkban használt két típuson az ászok motívumai eltérőek. Mi most említsük fel az alsó és felső lapokon ábrázolt drámaalakokat, azok magyar és német feliratait:




alsó



felső
  piros

Kuoni pásztor
(Kuoni d. Hirt)
vagy
Werner Stauffacher

Gessler Hermann
(Hermann Gessler)
tök

Reding Itel
(Itell Reding)



Stüszi vadász
(Stüssi d. Flurschütz)
vagy
Arnold von Melchtal
zöld

Fürst Walter
(Walter Fürst)



Rudenz Ulrich
(Ulrich Rudenz)
makk

Harras Rudolf
(Rudolf Harras)



Tell Vilmos
(Wilhelm Tell)

A piros alsón és a tök felsőn változnak a személyek. A bécsi rajzolók Kuoni pásztor és Stüszi vadász mellékszereplők helyét a kantonok vezéreinek képére cserélték fel. A római számmal jelölt VI, VII, VIII, IX és X grafikái a sorozatjelek mellett a Tell Vilmos-történet helyszíneire és egyes epizódjaira utaló, egyszerű rajzok. Sokan hiányolják a lapokról a legendás almajelenetet. (Tell Vilmos nyílvesszőjével lövi le a Walter fia fejére helyezett almát.) Valamikor ez a piros VI lapon szerepelt, ám a játékszokások már a XIX. század közepén 36-ról 32-re redukálták a lapok számát, a VI-osok elmaradásával az almajelenet is eltűnt. Néhány kártyakiadáson Harras keresztneve Rezső, ami a nyelvújítók buzgalmát dicséri, egy ideig a Rudolf magyarosított változataként használták.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a kártyakészítés históriája szinte elkerülte a múzeumi élet figyelmét, számtalan tévhit alakulhatott ki a köztudatban. A kártyatípus kizárólagos magyarsága mellett ilyen a svájci eredet hirdetése. Ismerve a kantonok szövetségének kártyagyártási történetét és játékszokásait kijelenthetjük, hogy Svájcban a Tell-kártyát soha nem gyártották, nem ismerik, és nem használják! A közelmúltban a magyar kártyát büszkén és tájékozatlanul hungarikumnak jelölték, amit a fentebb leírt körülmények hiúsítanak meg. Szintén jól hangzik, hogy a Tell-kártya képeinek Habsburg-ellenes tartalma miatt válhatott népszerűvé a Kárpát-medencében, ám aligha igaz. A kártyatípus használatának tiltásáról sem magyar, sem osztrák területen nem találtunk említést a történeti irodalomban. Mint ahogy arról sem emlékeztek meg, hogy bármely hatóság ellenezte volna a "magyar kártya" vagy "Doppeldeutsche" gyártását. Oka lehetett a sikernek inkább az a praktikus tükörképesség, mely újdonság volt a közép-európai német sorozatjelű kártyák körében és egyszerűsítette a kártyalapok felismerhetőségét.

A magyar kártyával játszható játékok száma viszonylag kevés. A gyermekjátékok" piros papucs, svindli, csapd le csacsi, kommersz makaó" mellett egykor kedvelt társas- és szerencsejátékokat, mint a lórum, zsírozás, talonmáriás, alsós, preferánsz, filkó, durák, ferbli, tűz (fájer, harmincegy), tartli, dardli, huszonegy, kopka, nasivasi ma már kevesen ismerik. A közelmúltban végzett felmérés népszerűségi statisztikája szerint, mely a játékok ismertségét vizsgálta, csupán a snapszli (hatvanhat) és az ulti maradt az első tíz megemlített kártyajáték között. Egy pókerjátékos pedig büszkén jelentette ki, hogy környezetében senki sem ismeri a magyar kártyát. Ebből az is következik, hogy a magyar és általában a német sorozatjelű kártyákat hiába keressük a kaszinók és kártyaklubok asztalainál. A magyar kártya története során a kávéházak, magánlakások, városi terek, kocsmák és kaszárnyák játékszere maradt.

A magyar kártya dicsőségét emléktábla hirdeti Budapesten. A VII. kerületi Kazinczy utca" egykor Kis kereszt utca" 55. számú háza helyén állott a már említett Schneider-műhely, ahol a Tell-kártya egyik első példánya készült. 1996-ban a Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Asztaltársaság állított fel emléktáblát e helyen, és december 29-ét a magyar kártya napjává nevezte ki. Az egyetlen ismert Schneider magyar kártya 23 lapját bécsi magángyűjteményben őrzik.

A modern kártyafestészet is hozzájárult a magyar kártya ikonográfiájának gazdagításához. Gönczi Gebhardt Tibor 1969-ben a Játékkártyagyár alapításának évfordulójára modern kártyát tervezett aranyozott sarkokkal, mely inkább lett a kártyagyűjtők értékes kincse, mint a játékosok eszköze. A XX. századi reklámhordozók körében is gyakran találkozunk a magyar kártyával. Kedvezőbb ára miatt inkább a kártyalapok hátoldalát használják e célra. Néha azonban a megrendelő átrajzoltatja az előképeket is: karikatúra, modern grafika, fotomontázs kerülhet a megszokott kártyaképek helyére.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Bridzsezzünk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények a bridzsasztalnál!
Tarokkozzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az tarokkasztalnál!
Ultizzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az ultiasztalnál!
Römiparti | részletek

A nemzetközi játékok között talán a legnépszerűbb a römi. Tucatnyi változatának leírását megtaláljuk minden kártyajátékos oldalon. Magyarországon többnyire a 14 lapos römit játsszák. A közelmúltban indított rummy-party.com online játéklehetőséget kínál több játékváltozatban
Ismét pagat.com | részletek

John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk.
Kapcsolat
A weboldallal kapcsolatos
kérdésekben a levelezési cím:

1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu

Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió