|
Kártyakult | Irodalom | Novellák
Móricz Zsigmond: PreferanszNovella a Tolnai Világlapjában, 1939. Az asztal mellett ültek a jól befűtött szobában. A fűtéssel nem kell törődni, mert a lakó bányahivatalnok és ingyen kapja a fát, szenet és átadja ráadásba a lakbérre. Hárman ülnek az asztal mellett. Zuzi néni, az unokahúga, Panka, az özvegyasszony és ennek a lánya, Evelinka. Kártya van a kezükben s roppant komolysággal nézik, számlálják és licitálnak: - Egyszer... - mondja Panka, aki első. Zuzi néni szigorúan néz rá. Panka nagyon könnyelmű teremtés, még el se rendezte a kártyáját és már bemondja, hogy: egyszer. - No iszen még nem is tudod, mi van a kezedben. - Azért lehet egyszert mondani – mosolyodik el Panka mama és szemüvegét megigazítja az orrán. A szemüveg a legolcsóbb drótkeretű pápaszem, húsz krajcárért vette a vásáron, de olyan jó üvegje van, hogy jobban lát rajta, mint a legdrágábbon, amit Jancsi, Zuzi néni fia szokott neki hozni. Persze, mert Jancsi,ez a tékozló fiú csak a csontkeretet nézi s nem az üveget, ő pedig fél napot is elválogatott, mikor ezt vette. - És ha passz van a kezedben? Most azért izgul Zuzi néni, mert ő szeretne egy alacsony vannakot mondani. De nem biztos a dologban. Nagyon olcsón kellene megkapni s akkor vagy ezt, vagy azt játszaná. Vagy makkot, vagy pirosat... Mig ő ezen forr és tűnődik, Evelinka azt mondja: - Hát itt volna valami. - Ah, ne mondd - kiált fel Zuzi néni és nagyot néz. Mintha ilyet még soha életében nem hallott volna. Evelinka édesen nevet. Zuzi néninek Evelinka a szemefénye, ő az egyetlen, akinek mindent megbocsát, még azt is, hogy elrontja a kártyáját. - Na és hogy mondod, mi volna ott tenálad? - Nálam? Hát Zuzi néni kérem ... nálam volna egy kis ... szan. - Ach, ach, ach ... és azt csak így mondod, hogy ... volna, volna ... Bizonyosan nagyon gyenge volna az a volna. Jaj, nagyon félek én attól a volnától, hogy cserbe ne hagyna téged az a volna ... Evelinka menyasszony, ezért most jól kell érteni minden szót, amit az ő jelenlétében kiejtenek. Itt most minden szavacskának két értelme van, vagy három, vagy száz. Evelinka mosolyog s az arca könnyen pirul és úgy kigyúl, hogy csak azért nevet erősebben, hogy senki se gondoljon semmi rosszra ... - Hát akkor kár volt licitálnod - zsörtöl rá Panka mamára Zuzi néni, - de te mindig csak elsieted. Mindig hamar szólasz te Panka, mindig hamar adod a beleegyezésedet. Evelinka megint elpirul s nevet. A vőlegényke ugyanis állástalan ember. Ő maga sem tudja voltakeppen micsoda. Egyetemi hallgató volt, mikor két éve megismerte, de olyan kitérő válaszokat ad, hogy igazán nem is lehet tudni mi. Talán most lesz valamije. Azt mondta, hogy a Nemzeti Múzeumban gyakornoki állást fog kapni, de nem is meri ezt hangosan mondani, mert annyit tud róla, hogy már volt vagy három állása, de pár hónapnál tovább egyikben se maradt, mert ujságíró akar lenni... De a lapokhoz meg nincs összeköttetése és azt nem is lehet komolyan venni, ha valaki újságíró. - Hát lássuk azt a szant, hát lássuk azt a szant. Akkor közrevesszük a kisasszonyt. Két tűz közé szorítjuk. No Pankuska, adnál csak hamar valami fogas kérdést ennek a lánynak. Panka mama még mindig rendezi a kártyáját. Ő mindenben ilyen kételkedő, ha ő elkezd rendezni, annak aztán nincs vége-hossza. Zuzi néni nagyon szeretné befolyásolni. Rá akarja terelni, hogy neki milyen kártyája van. Ő pirosra akart, menni, az pedig a legmagasabb rendű ütőkártya, hát azt mondja nagy jelentőséggel: - Csak jó nagyot neki, csak jó fogást. Panka mamában azonban semmi diplomácia nincs. Igaz, hogy piros kártyája is csak egészen kicsi van s nem érti a Zuzi néni tanácsát. Úgy gondolja, hogy magas számjegyű kártyát adjon. Tehát nagy gonddal kiválasztja az egyetlen királyt, ami nála van, a zöld királyt s kiveti az asztalra. - Ach. ach, ach, - duzzasztja fel szájaszélét haragosan Zuzi néni, - jól meg van az bezeccolva, te Panka? Te soha nem gondolsz előre. Evelinka belead egy zöld hetest. - No látod, milyen okos ez a lány - kiált Zuzi néni, mert már látja, hogy a zöld ász ott van Evelinkánál. Nála egyéb nincs, csak a piros ász és ha ő nem jut piros ütéshez, akkor baj van, de ha egy piros ütést el tudna fogni, akkor négy ütés biztosítva van s az ötödik ez, amit elvitt most Panka mama s akkor Evelinkán lehet nevetni az ő szánkázásával. - Na mostan adjál ki jól... – mondja Zuzi néni könyörögve, mintha a hasa fájna. - Csak hóher, hóher ... jó nagyot neki, be kell rántani... Ne kedvezz a lányodnak, mert annak nincs abból haszna, ha csak mindig kedveznek. Majd nem kedvez az élet. Panka mama érti; ezt érti; mert valóban neki sok álmatlan éjszakát okoz ez az Evelin, hogy ahelyett, hogy tanítónői állás után szaladna, ahova a nagymamáját magával vihetné, aki szegény most is rokoni kenyérre van szorulva ... milyen szépen elélhetnének egy kis faluban... Evelin tanítana, az egész falu tisztelné, megbecsülné és a nagymama ellátná a házat... Istenem, Istenem, hogy nem lehet a gyerekeknek átadni az embernek az okosságát és élettapasztalatát... mi lesz vele, ha csakugyan házasság lesz ebből a szerelemből... s pedig már minden aggodalomra megvan az ok, mert két éve tart ez a szerelem, vagy mi... nem is szabad egy lánynak ilyen hamar férjhez menni... és ilyen bizonytalanul... de ez a lány olyan vakmerő... s ő nem tud rajta segíteni, mert nem hallgat rá... - Nahát már alszol te Panka? Hát csak nézd meg jól... valami nagy bukkanót adjál, hallod... Panka mama addig válogat, hogy mégis csak azt látja legokosabbnak, hogy a zöld felsőt teszi az asztalra. Zuzi néni összecsapja a kártyáját. Már látja, hogy Evelinka megnyerte a partit. Ezt most elüti ásszal és akkor sohase fog pirosat hívni s akkor ő nem kerül ütésbe s akkor vége. Úgy néz hát, mint egy öreg macska és rettenetesen mérges erre a Pankára, aki ilyen rossz kártyás. Hát csakugyan. Evelinka kivágja a zöld ászt. - Na köszönöm szépen - kiáltja Zuzi néni s mivel neki nincs is zöldje, kénytelen valami tököt dobni bele. Panka mama csodálkozva néz Zuzi nénire. - Na Zuzi néni is ilyen tanácsot ad. Köszönöm szépen a segítséget. Tudniillik Zuzi néninek lakása van Pesten s nála ismerkedett meg Evelinka, mint vendég, mikor fent volt, azzal a fiatalemberrel. - Még te beszélsz - mondja Zuzi néni síró hangon, - most megvan a hat ütése. Evelin sorra hívja egymás után a zöldeket s mindent elvisz. Aztán jön a három ászával s megvan a hat ütése. Még egy hetediket is szerez, akkor pirossal jön ki s Zuzi neni kettőt még üt. - Mondtam neked, hogy jó nagyot adj - vergel rá Panka mamára. - Nem volt nekem nagyobb kártyám, volt egy zöld királyom meg egy felsőm, azt kiadtam. - Jaj de fáj a hasam, nem azt mondtam én hogy királyt adjál, hanem pirosat. - Pirosat; nekem nem volt pirosam, csak három kicsim. - Jaj, három is volt neki, három is volt neki. Nekem meg négy. Hát akkor csak az az egy piros tízes volt Evelinkánál... És teveled üljön le az ember játszani.. Igazán az Isten ilyenekre bízza a lánya sorsát... Evelinka nevet. Nagyon boldog, hogy megnyerte a játszmát, pedig bizony, könnyen elvesztette volna, ha nem ilyen kedvére hív a mama... Arra viszont nem is gondol, hogy Zuzi néninek talán abban is igaza van, hogy inkább kellene boldogtalan tanítónő lenni egy kis faluban, mint boldog asszony abban a nagy budapesti szegénységben... Újra kevernek, újra osztanak s elölről kezdődik a licitáció.
V.M. Vasznecov: Preferánsz, 1879. | Móricz Zsigmond |
www.piatnik.hu www.piatnik.com * Játék- és játékkártya katalógusok 2024. * Weboldalunk az egyetemes kártyakultúra tárháza. Gyártással és kereskedéssel nem foglalkozunk!
Ismét pagat.com | részletek
John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk. |
Webmester |
A weboldallal kapcsolatos kérdésekben a levelezési cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69. Telefon: 06 1 332 3261 E-mail: civertan@civertan.hu Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. Minimum felbontás: 1024 x 768 Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió |