vissza | nyomtatás

Kártya etikett

A kártyázás csupán játék. Igaz ez mindaddig, míg a játékos szórakozás nem gyakorol különösebb hatást egzisztenciánkra. Ismerve azonban öt évszázad egyházi- és világi játéktilalmait, számtalan párbaj és öngyilkosság históriáját, a kártyások viselt dolgait, hajlamosak vagyunk kétségbe vonni a fenti állítást. "Két kődarabbal is elnyerhetem a házad" állítja a hazárdjátékos. De ostobaság lenne a játék ártatlan eszközét okolni a kártya és a kártyázás többnyire negatív társadalmi megítélésében, hiszen a hazardírozás izgalma, szellemisége és maga a játékos tette a kártyát az ördög bibliájává a köztudatban. Hozzájárult ehhez a mértéktelen alkoholfogyasztás, mely feloldva a gátlásokat elképesztő könnyelműségre késztette/készteti a játékosokat.

A kártyajátékokat három fő csoportba szokás sorolni. Ezek a tétre menő, ún. szerencse- vagy hazárdjátékok, a pusztán szórakozást kínáló kommersz társasjátékok és az egyszemélyes pasziánsz játékok. Etikett rovatunkban ez utóbbival aligha kell foglalkoznunk, annál inkább az első kettővel.

A szerencsejátékok közül napjainkban legnépszerűbb talán a kaszinókban is játszható póker és Black Jack. A század első felében a chemin de fer (smén) és a baccarat (bakk), a hazai társasági életben a ferbli volt a sztár. Előbbiek a kaszinókba vonultak, a ferbli (hazai csöndes) pedig a közelmúltban tűnt el a nagy játéksüllyesztőben. A játéktermek szabályzata kimerítően foglalkozik mindkét fél - a játékos és a bank - jogaival és kötelezettségeivel. A kaszinók világához csupán egyetlen tanácsot nyújtunk át: annyi pénzzel menj játszani, amennyit forrásaid, tartalékaid megengednek! De inkább ne menj oda, mert hosszú távon semmi esélyed, hiszen így van kitalálva a kaszinóvilág! És ha mégis elszántad magad a nagy robbantásra, feltétlenül ismerkedj meg a kaszinójátékok szabályaival és a játékházak illemkódexével.

Más a játék hangulata családi körben vagy barátok között. Nem érvényesülnek a viselkedés szabályai oly mértékben és szigorral. Gyakran az est legnagyobb mulatságát jelentheti a szabálytalanság leleplezése, a "csaló" bukása.

A játékosok temperamentuma meghatározza viselkedésüket. Van, aki közönyösen fogadja a nyereséget és veszteséget, mások kétségbeesetten futnak a pénzük után. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy magunk és játékostársaink szórakozását ne rontsuk el, érdekeit ne sértsük illetlen viselkedésünkkel. Természetesen ezt várhatjuk el a társaság minden tagjától!

A csalás nem szép dolog, bár erre lehetőség nyílik keverés és osztás közben, vagy a játék alatt is, főleg ha társat találunk a manipulációkhoz. A bukott hamiskártyások sorsa a kiközösítés, de tudunk példát mondani lelövésükre is. A csalás fogalma igen tág. Talán úgy definiálhatnánk, hogy minden csalásnak minősül, ami jogtalan előnyhöz juttat a többiekkel szemben. A csalás és a véletlen határai viszont gyakran összefolynak, hiszen ha megpillantom ellenfelem egy lapját, akár vétlen is lehetek ebben. Ami bizonyos: ki fogom használni ezt a számomra kedvező többlet információt.

A kártyajátszás íratlan viselkedési normáit igyekszünk összefoglalni az alábbiakban. Tulajdonképpen tanácsok ezek és a kellemes időtöltés érdekében célszerű alkalmazkodni a leírtakhoz.
- a kártyapartira pontos időben, a társas együttlét elvárásainak megfelelő állapotban kell érkezni;
- a korlátozott alkoholfogyasztás emeli a játék színvonalát;
- a parti megkezdése előtt a további kellemetlenségek elkerülése érdekében részletesen kell kitárgyalni a játékszabályokat. Állandó kompániák ezt az időtöltést kihagyhatják a programból;
- legyen szó bármilyen kártyajátékról, annak szabályait feltétlenül be kell tartanunk;
- indulatainkon felülkerekedve, fegyelmezetten fogadjuk el Fortuna kedvezőtlen döntéseit is;
- játék közben nincs beszéd. Magyarázatokra elegendő idő áll rendelkezésre a parti után;
- ha hibát követtél el - ennek renonsz is lehet a neve -, egyetlen szóval is lehet rendezni a malőrt: "fizetek";
- a játékos is ember, a partner is. A következő partiban b ármelyik lehetünk mi is;
- tökéletes játékos nincs;
- parti után fizetni kell!
- intézd úgy a dolgaidat, hogy tartozások nélkül fejezd be a kártyacsatát. Ha ez mégsem sikerült, gondolj az adott szó legendájára; (egyébként tartozásra normális ember nem játszik!)
- nagy pénz a kicsi ellen nem ül le játszani;
- "a kibicnek semmi sem drága" tartja a mondás;
- bizonyos játékokban úriembernek kell lenni, másokban csibésznek;
- "idegenekkel és asszonyokkal ne ülj le játszani" olvashattunk egy örök érvényű tanácsot a századfordulón.