kártyás játékok, kártya játékok, kártya játékok online, kártya játékok ingyen, kártya játék leírások, kártya játékleírások
Kártyakult | Irodalom | Novellák

Palágyi Lajos: A cseperesaljai kaszinó kutyája

Nem sok városnak van különb kaszinója, mint Cseperesaljának. Személyes tapasztalásból mondhatom, pompás kaszinó. Egy teljes hetet töltöttem Cseperesalján s igazán kitűnően mulattam kaszinójában, amely kényelemben, fényben és szórakozásban fölülmúl mindent, a mi Cseperesalján kínálkozik. Már a kaszinóhoz vezető út is meglepett. Az épület átellenében volt szállásom, s én mármár le akartam mondani az ebéd utáni kaszinózásról, midőn hosszú deszkát vettem észre, deszkát, a melyen át bizton mehettem a kedves társaskörbe. íme, nem feledkeztek meg a közlekedési eszközökről s én kellő egyensúlyművészettel nyugodtan mehettem át az úton. Közben ugyan kissé tánczolt a deszka, s föl-fölcsapott némi sár. Örömest állapítottam meg, hogy a kaszinóhoz vezető úton már régi a kultúra, nem holmi új tákolmány, hanem ódon repedezett deszkázat, a tisztes időtől feketéllő, folytonossági hiányokkal. De néhány merész szökeléssel a kaszinó előtt termettem. Élemedett asszony állt a kapuban, a mely mögött nagy káposztás és krumpliskert terült el. Mint megtudtam, az asszonyság Csitrik Sára volt, a kaszinó jubilált bérlője, gazdája, vendéglőse, kávésa és pincére egy személyben. Az udvaron át bevezetett a játékterembe, hogy megvárjam a kaszinó titkárát, aki főgazdai minőségben alapszabályszerűleg hivatalosan is be fog majd vezetni.

A játékterem igazán meglepett stílszerű egyszerűségével. Semmi fölösleges dísz. S mily gyakorlatias berendezés! Hogy minden kéznél legyen, a játékteremben rendezték be az olvasótermet is: ott függött a falon a múlt évben megszűnt „Cseperesaljai Híradó” egy száma. De ott találtam a könyvtártermet is; csinos kis szekrény volt, amelyben üvegek és tányérok alatt Dumas „Gróf Monte Christo” című regénye ragadta meg figyelmemet. De mindenek fölött meglepett a terem közepén elhelyezett játékasztal. Sára asszony leszedte róla a vörös terítéket s egy jól bezárt csomag tarock-kártyát helyezett oda. Lelkem rezzent az örömtől, hiszen a hol tarokk kártya van, ott hihetőleg tarokk-partnerek is kerülnek.

Egymásután gyűlt is a helybeli értelmiség s miután egyik tagja bemutatott a többi kettőnek, kedélyesen helyet foglaltunk a játékasztal körül. Ekkor vettem észre, hogy az asztal egyik lába kissé billeg, éppen felém. Tologatni próbáltam, mire az asztal alatt valami vinyogás vagy morgásszerű hang hallatszott.

- Persze, ön még nem ismeri - szólt az értelmiség egyik harmada, -  a mi kaszinónk kedvenczét. Ez a mi speczialitásunk.

A speczialitás az asztal alatt egy hosszú bozontos szőrű komondor volt. Ott feküdt szinte mozdulatlanul, ebéd utáni sziesztáját tartva. Vagy tán a kortól fáradt tagjait pihentette ott. Szeme sebesültnek látszott, szőrén mintha a cseperesaljai fő-utcza sara díszlett volna.

- Igazán érdekes különlegesség - szóltam én udvariasan. - S ez itt heverész majd, mialatt mi játszunk?

- Látszik, hogy ön nálunk még idegen. Különben tudná, hogy ez a mi kaszinónk egyik legérdekesebb sajátossága. Ez a tarokk-komondor.

Teljesen cserepesaljai különlegesség. Ebben mi egyedül állunk a világon. Egészen új játékmódot honosított meg. Önök, pestiek, persze még nem ismerik. Kitalálnak a kártyában mindenféle újdonságot, uhut, fedáksárit s mást. A mi kaszinónk érdeme a komondor. Figyelje meg s adja tovább az emberiségnek.

Vártam a nevezetes játékot. Az első osztásra az értelmiség legkövérebb harmada kilencz tarokkot kapott, mire tulit és ultimót mondott be. Ekkor az asztal alatt ismét vinnyogás hallatszott, az asztal fölött pedig jókedvű nevetés volt a válasz. A segítségül hívott húszas – az értelmiség legifjabb harmada - bemondotta a négy királyt, partnere meg rá a volátot. S újra felhangzott az asztal alatt a vakkantás, s az arczok jókedvre szélesedtek.

- Különös állat, - jegyeztem meg - mi játszunk és ő ugat. Mintha csak együtt érezne velünk, akik veszteségben vagyunk. Oly szomorúan nyiffant.

- Hja, ez a cseperesaljai dróttalan távíró. Titkos kapcsolat a kaszinó értelmisége és kutyája közt. Figyelje csak meg.

Megfigyeltem. A kaszinó érdemdús titkára szólót mondott be s én voltam társa. Az ellenfél kontrázott. Megnyertük a kontrát. A sajátságos komondor ismét morgott. S minden ezután következett tuli, ultimo, négy király, volát, ujabb és fájdalmasabb csaholást váltott ki az érzékeny szívű állatból. S mindujra harsogott a kaczaj és billegett az asztal.

- Rendkívüli komondor. Hogy oly nagy bánatot okoz neki minden vereség! S hogy bárki veszt, egyaránt nyikkan. S hogy leghangosabb éppen akkor, ha legnagyobb a veszteség. Az imént is huszonegy-fogáskor egész gyászdalt zengett! S hogy az asztal mindig tánczol egyet rá.

De már ekkor az egész értelmiség dült a nevetéstől.

- Hahaha, h i h i h i . . . hö . . . hö . . . No, csakhogy ilyen pesti úr is tud valamit csodálni.

S kipattantották a titkot. A megszűnt Cseperesaljai Híradó leleményes szerkesztője, egyúttal tiszteletbeli aljegyző honosította meg a szokást, hogy némi kedélyességet és változatosságot hozzon a kaszinóéletbe. Aki veszt, az egyet rúg a jámbor komondoron. És mivel minden játszmában valamelyik párt veszt, a szerény állatnak mindig jut egy-egy rúgás. S mivel játék közben a pártok csereberélődnek, minden játékos részt vesz az új rugó gyakorlatban. Aki pedig nem rúg, az nevet.

- Érdekes, nagyon érdekes. Csak azon csodálkozom, hogy a derék állat oly békésen tűri ezt. Hogy nem fordítja fel az asztalt, nem harap, s nem fut ki.

- Cseperesaljai komondor ez. Úri dresszura. Vén és fogatlan. Már csak pihenni kíván.

Egy pillanatig borongva tekintettem a jámbor párára. De aztán felderült lelkem. Szép és nemes hivatást töltesz be, vén kutya. A szórakozás hiányában te adsz kedvet és derűt. Bohó kedvvel fűszerezed a cserepesaljai értelmiség tarokkját.

Csak egy hétig voltam Cseperesalján, de nemsokára én is részt vettem a kedélyes mulatságban, s mialatt a biczegő asztal lábánál vakkantott a jó állat, már én is együtt voltam az értelmiséggel.”


Egy csendes kibic


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Bridzsezzünk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények a bridzsasztalnál!
Tarokkozzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az tarokkasztalnál!
Ultizzunk 2017! | részletek

2017: Új esztendő, új versenyek, új remények az ultiasztalnál!
Römiparti | részletek

A nemzetközi játékok között talán a legnépszerűbb a römi. Tucatnyi változatának leírását megtaláljuk minden kártyajátékos oldalon. Magyarországon többnyire a 14 lapos römit játsszák. A közelmúltban indított rummy-party.com online játéklehetőséget kínál több játékváltozatban
Ismét pagat.com | részletek

John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk.
Kapcsolat
A weboldallal kapcsolatos
kérdésekben a levelezési cím:

1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu

Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió