Régi dicsőség nyomában

Az Első Magyar Kártyagyári Részvénytársulat működése a magyarországi kártyagyártás fénykorának végére esik. A cég belvárosi üzemében - a Csengery utcában - közel 100 munkást foglalkoztatva 1869-1896 között készítette minden idők legnépszerűbb játékszerét. Az eredményes működést nem csak az eredményességben mérték, hanem az iparműkiállításokon megszerzett oklevelekben és érmekben. Utóbbiak aztán rákerültek a termékek kőr ász lapjára, hirdetve a gyártó és termékei dicsőségét. Ilyen az 1885 körül készített tarokk kártya kőr ásza. Hat érem stilizált rajza került a lapra.

1. és 6. Az Országos Magyar Iparműtestület által kiadott díszérem
2. Ezüst díszérem "Elismerésül jól berendezett üzlet vezetéséért"
az Országos Magyar Ipartársulattól
3. Ferenc József, Ausztria császárának, Csehország királyának, etc.
és Magyarország apostoli királyának érdemérme
4. Bécsi világkiállítás érme, 1873
5. Szegedi iparműkiállítás érdemérem, 1875

1896-ban az első Magyar Kártyagyár Rt. termékeivel még megjelent a milleniumi kiállításon, de az akkoriban kirobbant botrány, miszerint a cég játékkártyáit hátoldalukról is meg lehet ismerni, a vállalkozás végét is jelentette. Az addig stabil vevőkörhöz tartozó kávéházak, úri- és tiszti kaszinók más kártyagyárak termékeit vásárolták és a régi dicsőséggel porba hullva a Csengery utcai kártyagyár 1896 nyarán tönkre ment.

Korábbi cikkeink:
Az Első Magyar Kártyagyár Rt. története
Kártyagyári legendák
Magyar arczképek

Tarokk kártya, 1885 körül