Sakk kártyák

Mai tudásunk szerint a játékkártyák feltalálásának ideje a VIII-IX. századra tehető. A helyszín Kína, ahol a Tang-dinasztia császárai uralkodtak. A birodalomban ekkor már ismerték a papírgyártás, tusfestés  és metszetekről történő sokszorosítást művészetét, tehát minden rendelkezésre állt kártya típusú játékok elkészítéséhez. A kínai birodalom sok évszázadon át jelentős hatással volt Délkelet-Ázsia kultúrájának minden területére.

Négy színű sakk kártyák

Így van ez a játékkártyák esetében is. A ma ismert eszközök elődei általánosan elterjedtek a térségben, ahol aztán a helyi viszonyok alakították, változtatták képeiket. Mahjonggal, dominó-, pénz- és sakk kártyákkal ma is játszanak Kína, Vietnám, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-Szigetek lakói. Érdekes körülmény, hogy a pénz- és sakk kártyákat nagy számban készítettek a XIX. század második felében a francia és belga kártyagyárak, s vitték az európaiak által gyarmatosított területekre.

Délkelet-Ázsiában a négy színű sakk kártyák több típusát - 56 és 112 lap - ismerik.
A háttérszínek vagy a feliratok színe jelentik a lapok egyes sorozatokhoz tartozását.
(Soo Sik P'ai és Chü Ma P'ao P'ai) Az egyes színek marsall, tiszt, kancellár, kocsi, ló, ágyú és katona lapokból állnak

Tam Cúc

A két színű sakk kártyát (2 x 14 lap) -- vörös kártya, Hung P'ai -- Vietnámban használják, neve Tam Cúc és Tu Sac. Délen az egyszerű, illusztrációk nélküli kártyával játszanak, mely 112 lapból áll. Ugyanezt Indonézia lakóinál Cao Ho néven találjuk meg 32 lappal. Szingapurban Sheng-li pai (győzelem) a kártyajáték neve. A különböző színekhez itt 18 lapos sorozatok tartoznak.

További részletek a Kártyalexikonban. - LINK