Bizonyos élethelyzetek hozták létre azokat a játékkártyákat, melyeket munkatáborok és börtönök lakó, vagy fogolytáborokban sínylődő katonák festettek/rajzoltak az éppen rendelkezésre álló anyagokra – fára, fémre, kartonra, műanyagra.

A XIX. század „magyar” kártyája volt az ismeretlen okból Sopron városáról elnevezett játékkártya.

A játékot Magyarországon „Szóló bridzs játék” néven forgalmazták. A játéktáblán bridzs partikat lehetett modellezni.

A nálunk használt regionális kártyatípust számos változatban készítették a Monarchia utódállamaiban, de a kivándoroltak igényeihez alkalmazkodva hasonló rajzokkal jelent meg az amerikai földrészen is.

A játékkártya kollekció egyik szekciója lehet a jövőleső játékoké. A Közép-Európában 200 éve népszerű vető- vagy cigánykártyák szép gyűjteményét német nyelvű oldalon tekinthetjük át.

Csörgő Judit, Török Csaba és Csörgő Tamás új kártyajátékának dobozán olvashatjuk: „Csillogó szemű gyerekeknek, szüleiknek és rokonaiknak ajánlva” A nem hagyományos játékkártya szerzői kettős élményt ígérnek a játékosnak: ismeretszerzést és szórakozást.

Művészeti iskolák hallgatói gyakran választják vizsgamunkának a játékkártyát. 2021-ben Zajacz Judit építész, grafikus készített 32 lapos „magyar kártyát”.

A Magyar Televízió sorozatának újabb riportfilmje a kártyázás jelenét és a játékkártyák múltját idézi meg.

A világot járva városi tereken és rejtett kis utcákban lépten-nyomon kártyás díszítményekre bukkanhatunk. Olykor bujkálnak, máskor hivalkodóan csalogatják a vándort.

2021-ben fontos cikket közölt a Magyar Papírmúzeum gondozásában megjelenő Papírlap. Jánoska Antal foglalta össze az újabban megismert dokumentumok alapján a „magyar kártya” történetét.

„Kontráztak már durchmarsot? Vagy mondtak be egy Fedák Sárit? Ha értik, miről beszélünk, biztosan ismerik az ulti fortélyait. A szocialista erkölcs tiltotta a hazárdjátékot, de a kártyázást nem büntette, így bármikor, bárhol előkerülhetett egy pakli. Kádár János is nagy ultis hírében állt, igaz, csak filléres tétekben játszott…”

Múlt, jelen és jövő. Bálint Orsolya készített interjút Gyöngyösi Gáborral és Barkóczi Edittel, a Piatnik Budapest  Kft. Bécsi úti irodájában. Népszava, 2024. február 11.

1905 január 5-én Budafokon a szépreményű Stonner Irmuska úrleány kapuján zörgetett a postás. Küldemény érkezett – és ezt követte még 6. A titkos hódoló üzeneteit idézzük a képes levelezőlapokról.

„Budapesten, a VII. kerületi Kazinczy utca 55. számú házban dolgozott 1820-tól Schneider József kártyafestő mester, aki 1835 körül elkészítette a tükörképes Tell-kártya egyik első példányait. A XIX. század végére ez a kártyatípus lett a „magyar kártya”. Ausztriában „Doppeldeutsche” néven ismert…”

Korábban hírt adtunk a Metropolitan Múzeum játékkártya kiállításáról, melyet 2016-ban rendeztek nagy sikerrel.

A kártyaképek egyik szekciója a történelmi játékkártyáké. A XVII. századtól angol majd francia minták után készültek és mulattatták a kortársakat. Kormány – Árnyékkormány címmel mutatott meg kártyaterveket 1991-ben egy fővárosi magazin. A rajzoló nevét nem közölték és a kártya kiadásáról sem tudunk.

Tematikus játékkártya kollekciók vására gyűjtői ár alatt november 15-ig! Különleges alkalom a gyűjteményfejlesztésre! Az egyes szekciók egy tételben vehetők meg! Átvétel Budapesten.