|
Klubélet | Bridzs | A bridzs Magyarországon
A bridzs Magyarországon
Magyar bridzstörténelem A bridzs eredetére több féle választ adnak a kultúrtörténészek. A játék nevét az angol bridge (híd) szóból származtatják, mely az asztalnál egymással szemben ülök érdekközösségére utal, de ezt a nevet csak alig egy évszázada használják A származás játéktörténeti oldala már sokkal összetettebb. Az angolok nemzeti játéka, a whist is szerepel az előzmények között, de valójában az orosz biritch nevű játék lehet az esélyes, mely a diplomáciai társaságok között vált népszerűvé a XIX. század utolsó negyedében Közel-Keleten. 1886-ban írták le először. A magyar nyelvű irodalom 1902-ben említi a játékot már bridzs néven. A fejlődés során tucatnyi játékváltozat alakult ki. Végül Harold Vanerbilt (1884-1970) 1925-ben alkotta meg a kontrakt bridzs szabályait és neve játékosként, teoretikusként is fogalommá vált a bridzsezők világában. A játék talán legismertebb népszerűsítője Ely Culbertson (1891-1955) volt. "Kék" könyveiben átfogóan elemezte a játékelméleti problémákat s lett a bridzs első számú tanítómestere. Magyarországon is járt, könyvei itt is megjelentek. A bridzs játékcsaládban (whist, vint, aukciós-, portland- és kontrakt bridzs, stb.) az alapelv, hogy a szemben ülő játékosok párt alkotnak és a lehetséges 13 ütésből próbálnak minél többet megszerezni a lejátszás során. Kis szlemmet teljesít az a páros, akik 12 ütést visznek el. Minden játékos életében meghatározó élmény a nagy szlemm - 13 ütés - teljesítése. Ritka esemény ez, mely köré legendák sora szövődött.
1824-ben Pozsonyban kis füzet jelent meg az alábbi címmel: A' Vhyst, vagy-is Csitt Játék, mellynek Módját, Törvényeit és rendszabásait rész szerént a' tulajdon tapasztalásábúl írta öszve egy hazafi. Az ismeretlen szerző elkötelezett híve lehetett a játéknak, igazi kártyás ember, aki fontos szerepet tulajdonított az apró részleteknek is. A hazai whist történelemről e kis könyvecskén kívül nem sokat tudunk. Német nyelvű játékleírások jelentek meg ugyan a XIX. században, a whist azonban mindvégig megmaradt a polgári- és arisztokrata körök játékának. Szomaházy ezt írja Kártya codexének bevezetőjében: "Ő felsége, koronás királyunk is szerette fiatalabb éveiben a whistet és a tarokkot… Liszt Ferencz boldogtalan volt az nap, a melyen rendes whist partiját nem játszhatta; és a nagy zenetitánban kedves és naiv vonás, hogy a veszteség nagy mértékben idegessé tette. Lisztnek hosszú éveken át Apponyi Albert gróf volt a rendes whistpartnerje." Az első világháborút követően Budapest lett a hazai bridzsélet központja. Tucatnyi klubban lehetett játszani és divat lett - hölgykörökben is - bridzsezni. Erre utalnak a korabeli napi- és hetilapok bridzsrovatai és a visszaemlékezésekben gyakran felbukkanó bridzs anekdoták. Zolnay Vilmos 1928-ban megjelent, számtalan legendát és történeti tévedést is felsoroló könyvében (például Hoyl Edének tulajdonította a whist "feltalálását") még az aukciós bridzset ismertette és az alábbi megjegyzést olvashatjuk a kontrakt bridzsről: "Nálunk ezt ritka helyen játsszák és így mint egyéb ritkán játszott játékot, nem tartottam szükségesnek megemlíteni." És alig telt el néhány esztendő, a kontrakt bridzs az élénk klubéletnek köszönhetően meghódította a hazai játékos köröket is. Kontrakt bridzs Európa-bajnokságot 1932 óta rendeznek. A férfiak világbajnoksága a Bermuda Kupa, a nőké a Velence Kupa. Nevüket a rendezés helyszínéről nyerték. A nemzetközi porondon a magyar csapat nyerte 1934-ben és 1938-ban az Európa-bajnokságot, ám a szép sikereket később nem tudtuk megismételni. A bridzs olimpia 1960 óta jelentős eseménye a kártyás világnak és a közelmúltban elterjedt az a hír is, hogy a bridzsversenyzés bekerül a téli olimpiák műsorára. Ám ez a kísérlet nem vált valóra. Továbbra is tárgyalások folynak viszont az olimpiákkal azonos időben rendezendő játékos találkozóról, ahol sakk-, bridzs- és go játékosok találkoznak, a végső megegyezés azonban még nem született meg.
Zánkay Péter írta a Kártyalexikon előszavában: Napjainkban Magyarországon közel 900 játékos vesz részt a Magyar Bridzsszövetség által szervezett versenyeken. A Bridzsélet című folyóirat tájékoztatja a szövetség tagjait az eseményekről, könyvekről és közöl színvonalas játékelméleti írásokat. Sajnos a harmincas évek sikereitől a magyar bridzsezők elmaradnak, legfeljebb az európai középmezőnyhöz tartoznak. Nincs viszont adat arról, hogy hányan játsszák nálunk a társasági bridzset. Mindenki számára ismerős nevek a magyar bridzséletből Widder Lajosé, Zánkay Péteré és Ottlik Gézáé. Mindhárman évtizedekig voltak jelen a hazai és nemzetközi folyóiratokban és versenyeken. Könyveik nem hiányozhatnak egyetlen kártyabarát könyvtárából sem. Mi viszont a kezdő játékosoknak Kelen Károly Bridzsóvodáját ajánljuk, illetve a Magyar Bridzsszövetség rendszeresen indított tanfolyamait.
Ajánlott linkek: |
www.piatnik.hu www.piatnik.com * Játék- és játékkártya katalógusok 2024. * Weboldalunk az egyetemes kártyakultúra tárháza. Gyártással és kereskedéssel nem foglalkozunk!
Ismét pagat.com | részletek
John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk. |
Webmester |
A weboldallal kapcsolatos kérdésekben a levelezési cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69. Telefon: 06 1 332 3261 E-mail: civertan@civertan.hu Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. Minimum felbontás: 1024 x 768 Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió |