A tarot varázsa

Amikor a játékkártyák világában járunk, különösen érdekes felfedezés és élmény lehet a tarot kártyák földjére lépni. E játék kialakulásával, történetével, ikonográfiájával kapcsolatban máig nem egyeztek meg a történettudományok képviselői és az okkult teoretikusok. Mítosz és valóság, hipotézis és álom keverednek a leírásokban. A tudományos vizsgálódást korabeli dokumentumok és tárgyi emlékek vizsgálata, míg utóbbiakat az okkult irodalom tézisei inspirálják. Általában Dél-Itáliát említik a feltalálás helyeként - itt készültek a máig legszebb tarot kártyák -, de hirdetik Egyiptom, Perzsia, India és Spanyolország szerepét is. Nem tisztünk itt a vitát folytatni. Többet és hitelesebben olvashatunk erről itt. - LINK

Antoine Court de Gébelin 

Az okkult tarot-magyarázatok első számú hírnöke, Court de Gébelin francia nyelvész, történész volt, aki megvetette a tarot-jóslás alapjait. - LINK

Kortársa, egy Alliette nevű parókakészítő igazította ki a tudós vélt hibáit, aztán jöttek a XIX. és XX. század teoretikusai: Papus, Wirth, Lévi, Jung és mások. A 22 Nagy Arkánum és az ezeket kiegészítő 56 Kis Arkánum megérintette a művészvilágot is, akik magukévá téve a mágikus tanításokat százszámra (!) festették szebbnél szebb (néha csúnyácska) képsorozataikat.

A tarot históriját és képi gazdagságát végül Stuart Kaplan gyűjtő-kutató-kiadó foglalta össze négy kötetből álló tarot  encikopédiájában. - LINK 1. | LINK 2.

Magyarországot meglepő módon a XX. század végéig elkerülte a tarot varázsa. Elsőként aztán a Szegedi-Szabó-féle 22 lapos kártya és sajátos magyarázata jelent meg 1990-ben, majd Kazanlár Emil Ámin, Réti Kamilla, Ludvig Zsuzsa és mások festették meg kártyáikat. Legutóbb egy különös játékkal találkozhattunk Tatabánya-tarot címmel, melynek lapjain Faggyas Lászlóné mutatja meg a város köztéri szobrait.

Mint a szerző mondja: "Nézőpontomat a városhoz való kötődésem oly mértékben befolyásolta, hogy felruházzam a köztéri szobrokat a tarot nagy arkánumainak jelentéstartalmával."

Visconti-Sforza tarot