kártyás játékok, kártya játékok, kártya játékok online, kártya játékok ingyen, kártya játék leírások, kártya játékleírások

Bridzs hírek a magyar sajtóban

A whistből kifejlődött bridzs híre a XIX. század végén bukkan fel a pesti napilapok oldalain. Megfejthetetlen mondatok keltenek zavart a mai olvasónak, gyanakvást
is keltve, hogy a cikkírók sem ismerték a játék szabályait.

Új kártyajáték

„Parisban most egy Angliából átplántált társasjáték örvend nagy kedveltségnek. A „Bridge“ (Híd) nevű új játék egy neme az egyszerűsített whistnek, azzal a különbséggel, hogy a tromfot a partnerek egyike határozza meg. Ha az ember a kezében levő kártyák közt domináló színt lát, pászol és ez esetben a következő játékos mondja ki az aduttot. A szabályok értelmében, a szerint, hogy melyik szín az adutt, a megütött lapoknak különböző értéke van, így a pikk alsó kettőt, treff négyet, carreau hatot, coeur pedig nyolcat számít. Ha a játszónak nagyon jó kártya van a kezében, fölveheti a játszmát tromf nélkül is. Ez esetben minden ütés tizenkettőt számít és három ütéssel a játszma meg van nyerve. Az új kártyajáték nagy ügyesség és finom szimat kifejtésére alkalmas. Nagy szerepe van a tettetésnek, mely által meglepő fordulatokat lehet elérni. A legtöbb kártyajátékos által annyira kedvelt kontra és rekontrának is nagy szerepe van az új játékban és pedig sokkal hazárdabb módon, semmint az eddig szokásban volt.” 

1893 december 1. Pesti Hírlap

Új kártyajáték Angliában

„Az angolok most egy új szenvedélynek hódolnak: bridget játszanak. Hogy mi az, a „bridge?“ Egy újfajta kártyajáték, mely a whisthez hasonlít, de szabályai sokkal komplikáltabbak. A telivér-játékosok még azért is szeretik, mert igazi rablójáték, melyben az ember a legalacsonyabb tétel mellett is óriási összegeket veszíthet. Az angolok egészen büszkék rá, hogy ezt az erőszakos játékot, föltalálták, melynek dicséretét így zengi a „Monthly Rewiev“: „Vakmerőség, hidegvér, villámgyors fölismerése a helyzetnek és a legkétségbeesettebb helyzetből is kiugorni egy szenzációs fordulattal, ezek azok a tulajdonságok, melyeket a bridge-játék híveitől megkövetel és amelyekre őket megtanítja.

A szabadelvű imperialista kiváló tulajdonságai ezek és ő a jövő embere. Ebből következtetni lehet, hogy keletkezett a bridgejáték: a délafrikai háború szülte. Minthogy Angliában alig volt előkelő család, melynek egyik vagy másik tagja a csatatéren el ne esett volna, az arisztokrácia az általános gyász miatt nem rendezhetett bálokat s más zajos mulatságokat: a kártya lett az angol főúri körök fő szórakozása és épen jókor találták fel a bridget, mely egyszerre az egész országban elterjedt. A bridge-játék rohamos gyorsasággal meghódította egész Angliát és az előkelő világ összejövetelei most mindig nagyszerű bridge-játszmákkal végződnek.

Egy ismert angol arisztokrata egyfolytában tizennyolc óra hosszáig játszott bridget és közben csak egy-két percre állott fel a kártyaasztaltól, hogy gyomrát megtöltse. Több angol orvos azt állítja, hogy a megrongált egészséget a bridge "visszaadja ", különösen azoknak ajánlják, akik túlfeszített szellemi munkával idegeiket feldúlták. A játékdüh, mely most általános Angliában, nemcsak a férfiakat, hanem az asszonyokat és leányokat is hatalmába kerítette. Egy arisztokrata hölgy három hónap alatt közel kétszázezer koronát vesztett, egy másik pedig kénytelen volt eladni ékszereit, hogy játéktartozásait kifizethesse. Az olyan hölgyeket, akik nem játszanak bridget, az angol úri társaságokban lenézik. Így aztán nem csoda, ha a bridge-játék izgalmainak Angliában az asszonyok és leányok is tömegesen esnek áldozatul.”

1901 december 31. Pesti Hírlap


Gustave Caillebotte: Kártyaparti, 1880

Bridge...

„...egy új játék, amely az angol királyság területén immár kivívta uralmát és most a kontinens felé veszi útját. Szülőanyja a nemzeti gyász volt, amely a Viktória királynő halála után egyszerre lehetetlenné tett a magasabb társaságban minden zajosabb mulatságot. A kényszerűség szülte tehát a «bridge»-t, ezt az igazi angol «csöndes»-t és szokatlanul nagy lett mégis a népszerűsége. Pedig a «bridge» nem valami testedző játék. Kártyázás és még hozzá a veszedelmesebb fajtából. Hasonlít a wisthez, de jóval hazárdabb annál. Komoly államférfiak, fiatal lordok, matrónák és hajadon leányok mind «bridge»-t játszanak mostanában. És pedig hallatlanul nagy summákban, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy az a híres angol puritán erkölcs ugyancsak bomladozik.

Egy angol orvos, aki lehet igen szakavatott tudós, de bizonyosan nagy hódolója Fortunának, a következőképpen nyilatkozik egy újságban a «bridge»-ről:

- Én fölfedeztem ennek a játéknak csodálatos erejét. Influenza, neuraszténia, kedélybetegség esetén mindig sikeresen rendelem orvosságnak a «bridget». Körülbelül olyan hatása van, mint a hidegvíznek, vagy a masszázsnak.

Egy betege azonban, akinek ezt a bridge-kúrát ajánlotta, így nyilatkozott e lapban:

- A kúra bevált, de egy kissé drágának bizonyult. Tízezer font sterlinget vesztettem rajta. Ezután mégis csak a hideg víznél maradok inkább.”

1901 december 31. Pesti Napló

Mi történt a zsoké-klubban?

„Edvárd király, mint jelentettük, tegnap este megváltoztatta bécsi tartózkodásának programját s váratlanul még egyszer meglátogatta a bécsi zsoké-klubot. A program szerint a színházi előadás után az angol királynak az angol nagykövetségen kellett volna teázni s ott mindent elő is készítettek fogadására, de a király elmaradt. E helyett elment a zsoké-klubba, ahol megjelenése nagy meglepetést okozott. Nem is voltak sokan a klub helyiségeiben, csak Trauttmansdorff herceg elnök, Golubovszki gróf külügyminiszter, Vela-Urrutia spanyol nagykövet, Montenuaro herceg főudvarmester s még néhányan.

Az angol király előbb néhány arisztokratával beszélgetett, majd leült kártyázni. Trauttmansdorff herceggel és Liechtenstein Henrik herceggel bridge-t játszott kis összegbe. A bridge-játék hasonlít a whist-hez s Angliában a legelőkelőbb körök kedvelt társas kártya-játéka. A Neues Wiener Tagblatt úgy látszik, néhány maliciózus megjegyzést fűzött az angol király kártyajátékához, mert e cikkecske megjelenését a cenzúra nem engedte meg. A tudósítás helyén ugyanis néhány sornyi üresség van a lapban s minden olvasónak tetszésére van bízva, hogy a hiányzó sorokat képzeletében kitöltse.”

1903 szeptember 4. Budapesti Hírlap

Add a Facebook-hoz

www.piatnik.hu
www.piatnik.com
*
Játék- és játékkártya katalógusok 2024.
*
Weboldalunk az egyetemes kártyakultúra tárháza. Gyártással és kereskedéssel nem foglalkozunk!
Bridzsezzünk 2024-ben is! | részletek

Új esztendő, új versenyek, új remények a bridzsasztalnál!
Tarokkozzunk
2024-ben is! | részletek


Új esztendő, új versenyek, új remények az tarokkasztalnál!
Ultizzunk
2024-ben is! | részletek


Új esztendő, új versenyek, új remények az ultiasztalnál!
Ismét pagat.com | részletek

John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk.
Webmester
A weboldallal kapcsolatos
kérdésekben a levelezési cím:

1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu

Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió