Csekonics játszik

„Egyes mágnásaink csodálatos és bűnös fölényességgel tudják még ma is emancipálni magukat a társadalmi válságokkal terhes idők sötét komolysággal jelentkező figyelmeztetései alól. A világ az ember« pusztítás jegyében áll, az emberiség roskadozik a szenvedések terhe alatt, az elégedetlenségből uralmat csiholni akarók étvágya növekvőben, - ők pedig vígan kártyáznak s milliós tétekkel hajigálóznak. Ha több milliós kártyaveszteség szomorú hősét, gróf Csekonics Gyulát sehol sem volt még alkalmunk látni, ahol a keresztény magyar ügy érdekében kellett volna okos áldozatokat hozni: pl. a keresztény sajtó-akció folyamán is távollétével tündökölt a merész gróf úr. Ő úgy látszik előkelő helyzetében egyéb missziót nem lát, mint versenyparipáit számon tartani és bravúros kártyajátszmákban a pálmáért versengeni. Rossz vége lesz a léha vagyonpocsékolásnak, gróf úr s a bajt nem fogja elhárítani a grófi koronáról az a körülmény sem, hogy az ezerholdakba menő partit a zsidódemokrácia tromfjának, Károlyi Mihálynak a buzgó kibicelése kiséri. Károlyi Mihály a-tout ugyan, de csak Jászi Oszkár kezében, míg Csekonics Gyula grófnak, mint kiderült, pechet hoz. Ne hivatkozzék a könnyelmű mágnás arra, hogy magánvagyonával szabadon rendelkezik. Ez igaz, de jusson eszébe, hogy arisztokrata méltósága erkölcsi kötelességet is követel tőle, többek közt annak igazolását, hogy születési előkelőségét komoly munkával meg is tudja becsülni, nem csupán atyja birtokát egy dohányfüstös, izgalmas éjszakán Pick és társa kezeire juttatni.”

Kártyázók. Vida Árpád festménye