|
Kártyakult | Irodalom | Novellák
Gutius: Egy kibic, aki nyerKalábriászt játszottunk a "Fekete retekhez" cimzett kávéházban: Betlen Ignác, Blitz Samu és szerény magam. Valami fenomenális szerencsével operáltam. Majdnem minden kiosztásnál nyertem s a szegény Betlen és Blitz minden játék után hajba kaptak a fölött, hogy kinek a hibája miatt vesztettek. És ezt látni olyan jól esett nekem!... Szóval nyertem. Betlen (nem az erdélyi Bethlenek közül való) már az utolsó ötösét is fölváltotta: Blitz pedig odáig jutott, hogy maszlagnak maga elé tette ugyan nagy harmonika formájú bugyellárisát, de "hozott", egyre hozott. És ez így ment esti nyolc óráig, amikor is egy kopasz, tömzsi emberke került a hátam mögé, és borzasztó érdeklődéssel figyelte a játék menetét. A kibiceket általánosságban sem szeretem, de az úgynevezett "álló" bibiceket gyűlölöm. Hátra is fordultam időnkint, és gyilkos pillantásokkal mértem végig a kis gömböcöt. Azt hittem, hogy majd csak eloldalog. De bizony csalódtam.A derék férfiú jól nevelt emberhez illően odaszólt hozzám:
- Nem tetszik szeretni az álló kibicet? Mond és leül nyugodtan. Igen ám, csakhogy rettenetesen szuszogott s közbe-közbe olyanokat fújt, mint egy säckingeni trombitás. Majd elővett egy hosszú szivart, nagy flegmával rágyújtott és elkezdett az orrom alá pöfékelni. Nem szóltam egy kukkot sem. Tűrtem. Egyszerre azonban fordult a szerencse és lassan-lassan visszaadogattam az elnyert forintokat. Betlen Ignác már pénzénél volt. Blitz Samu pedig zsebre vágta bugyellárisát és a "hozom" teréről a sülyesztés terére lépett. Minden forintot és koronát elsülyesztett, miközben impertinensül vigyorgott. Jól esett a huncutnak, boszanthatott. Kezdtem magam rosszul érezni. Fészkelődtem a székemen, vészjóslóan köhécseltem, a tenyeremet vakargattam, fogaimat csikorgattam: de a kibic ott maradt rendületlenűl.
- Uram,- mondok,- amióta ide ült, egy vagyont vesztek. Hm, ez aztán kibic! Gyönyörű példánya a kibiceknek! Most már igazán viszketett a tenyerem, de hát eszembe jutott a királyi büntetőjárásbiróság és türtőztettem magam. Betlen és Blitz egymást bökdösték és úgy röhögtek az én rovásomra. Ezután a következő jelenet történt. Fölvettem kvárt ász bélára és didalmasan bemondtam a bélakasszát. Blitznek volt négy hetese, négy kilencese, és kontrázott.
- Rekontra! Kiáltom én. - És elvesztettem a játékot. Ekkor már elfogyott a türelmem. Ráordítottam a kibicemre: Fölugrottam. A dühtől minden tagom reszketett.
- Maga hízott majom! Vegye tudomásul, hogy én önt megvetem. Bizony nem sokat teketóriáztam: pofon ütöttem. A kopasz emberke pedig nyugodtan fölállt és szó nélkül oda ült egy másik asztalhoz, rendelvén magának egy pohár félbarna kávét bőrrel. Egy pofont ekkora flegmával zsebrevágni még sohasem láttam. Tiz óra lehetett, mikor hazafelé ballagtam: A Király utca sarkán valaki a vállamra üt. Hátrafordulok, s a kis tömzsit látom magam előtt.
- Bocsánat! Egy percre! |
www.piatnik.hu www.piatnik.com * Játék- és játékkártya katalógusok 2024. * Weboldalunk az egyetemes kártyakultúra tárháza. Gyártással és kereskedéssel nem foglalkozunk!
Ismét pagat.com | részletek
John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk. |
Webmester |
A weboldallal kapcsolatos kérdésekben a levelezési cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69. Telefon: 06 1 332 3261 E-mail: civertan@civertan.hu Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. Minimum felbontás: 1024 x 768 Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió |