Oktató- és tanulókártyák (kvartettek)

A XVIII. században született meg a tanulókártyák népes családja, mely a tudományos ismereteket volt hivatott közvetíteni a tanuló ifjúságnak. Az alkotói szándék szerint a kártyajátszásban igencsak jeleskedő diáksereg akár szórakozás közben, szinte észrevétlenül sajátíthatta el a matematikai, irodalmi, mitológiai, történelmi, földrajzi és más ismereteket. Arról nem szólnak a krónikák, hogy milyen sikerrel valósult meg a nemes cél. Az viszont bizonyos, hogy az oktatási intézmények rendtarásában - talán még ma is - szerepel a kártyajátszás általános tilalma. Magyarországot a XX. századig elkerülte a tanulókártyák varázsa. A harmincas években aztán egymást követik a különféle témákat feldolgozó, általában kvartett típusú játékok.

Magyar történelmi kvartett
Ismeretlen kiadó és nyomda, 1935. körül. 64 lap.
A négylapos sorozatok minden lapján azonos az illusztráció.
A felsorolásban aláhúzva a kép és az alkotó neve.

I. Az őshazában:
1. A csodaszarvas; 2. A hunok; 3. Emese álma. 4. A vérszerződés (Geiger P.)
II. A honfoglalás:
1. A fehér ló regéje. 2. Pusztaszer (Munkácsy M. - Könyves Kálmán r.t.);
3. Őseink vallása; 4. Külföldi kalandok.
III. A kereszténység felvétele:
1. Vajk keresztelése (Benczúr Gy. - Könyves Kálmán r.t.); 2. Szent István;
3. Szent Imre herceg; 4. Szent Gellért püspök.
IV. Az Árpádházi királyok:
kép: Lotz Károly: Szt. László vizet fakaszt a sziklából. 
1. I. Endre; 2. Szent László; 3. Könyves Kálmán; 4. Magyarországi szt. Erzsébet.
V. Az ország második megalapítása:
1. A tatárjárás (Geiger P.); 2. Budavára építése; 3. Szt. Margit; 4. A morvamezei diadal.
VI. Az Anjouk kora:
1. Róbert Károly; 2. Zách Klára (Madarász V.); 3. Nagy Lajos; 4. A korona elrablása.
VII. A Hunyadiak:
fotó: Vajda Hunyad vára;  1. Hunyadi János; 2. A nándorfehérvári diadal; 
3. Hunyadi László halála; 4. Mátyás királlyá választása.
VIII. Mátyás király:
kép: Mátyás legyőzi Holubárt (Wágner S.- Könyves Kálmán r.t.); 
1. Mátyás király; 2. Lovagi játékok; 3. A budai nyomda; 4. Mátyás az "Igazságos".
IX. A török hódoltság:
kép: Székely B.: Dobozi Mihály és hitvese (Könyves K.r.t.); 
1. A mohácsi vész; 2. Dobozi és neje; 3. Az egri nők; 4. Zrínyi kirohanása.
X. Harc a vallásért és szabadságért:
kép: Madarász V.: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben; 1. Erdély aranykora;
2. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc; 3. Zrínyi Ilona; 4. II. Rákóczi Ferenc.
XI. Jobb idők a Habsburgok alatt:
kép: Benczúr Gy.: Budavár visszavétele (Könyves Kálmán r.t.);  1. A törökök kiűzése;
2. Mária Terézia; 3. II. József; 4. A magyar testőrök.
XII. A nemzeti ébredés kora:
fotó: A Széchenyi-Lánchíd; 1. A pozsonyi országgyűlés; 2. Széchényi István Gróf;
3. A Széchényi-Lánchíd; 4. Petőfi Sándor.
XIII. A szabadságharc:
1. Kossuth Lajos; 2. Budavár megvétele (Pettenkofen);
3. A világosi fegyverletétel; 4. Az aradi tizenhárom.
XIV. Az ezeréves Magyarország:
kép: Benczúr Gy.: Millenáris hódolat (Könyves Kálmán r.t.); 1. Deák Ferencz;
2. Erzsébet királyné (Hiányzik); 3. A kiegyezés; 4. Az ezeréves Magyarország.
XV. A világháború:
fotó: IV. Károly király; 1. A szarajevoi merénylet; 2. A magyar katona;
3. IV. Károly király; 4. Tisza István gróf.
XVI. Harc a jövőért: 
1. Trianon; 2. Horthy Miklós; 3. Cserkészek és leventék; 4. Hiszekegy:
"Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni Örök igazságban:
Hiszek Magyarország Feltámadásában Amen. Pap Váry Elemérné"

I. sorozat: Az őshazában - 1. A hunok; 2. A csodaszarvas.
XVI. sorozat: Harc a jövőért - 1. Horthy Miklós; 2. Trianon.

Művészettörténeti kvartett
Ismeretlen kiadó 1940. körül, Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár, Budapest. 64 lap

I. Egyiptom:
1. A gizehi szfinx és Keopsz piramisa. (3. évezred Kr. előtt)
2. Az írnok szobra. (kb. 3. évezred Kr. e.)
3. Falfestmény. (Kr.e. 14.sz.) 4. A karnaki templom. (Kr.e. 12.sz.)
II. Görög építészet:
1. A Parthenon Athénban. (Kr.e. 5. század.) 2. A segestai színház. (Kr.e. 5. század.)
3. A pergamoni Zeus-oltár. (Kr.e. 2. század.) 4. A halikarnasszoszi Mauzoleum. (Kr.e. 4. sz.)
III. Görög szobrászat:
1. A teneai Apolló. (kb. Kr.e. 7. század.) 2. Myron diszkoszvetője. (Kr.e. 6. század.)
3. Phidias reliefje a Parthenon frizéről. (Kr.e. 5.század.) 4. A Laokoon-csoport. (Kr.e. 1. század.)
IV. Római építészet:
1. Vízvezeték. (Kr.u. 1. század.) 2. Kolosszeum. (Kr.u. 1. század.)
3. Pantheon. (Kr.u. 2. század.) 4. Septimius Severus diadalíve. (Kr.u. 2. század.)
V. Római szobrászat:
1. Augustus császár portréja. (Kr.u. 1. század.) 2. Relief az Ara Pacisról. (Kr.u. 1. század.)
3. Marcus Aurelius lovasszobra. (Kr.u. 2. század.) 4. Sírláda. (Kr.u. 2. század.)
VI. Ókeresztény művészet:
1. Katakomba belseje. (Kr.u. 2. század.) 2. A jó pásztor szobra. (kb. Kr.u. 4. század.)
3. A római Sta. Sabina-bazilika belseje. (Kr.u. 5. század.)
4. Apsziszmozaik a római Sta. Pudenziana-bazilikából. (Kr.u. 4. század.)
VII. Román stílus:
1. A laachi (német) apáttemplom. 2. A pisai (olasz) dóm és ferdetorony.
3. A pécsi székesegyház. 4. A vézelyi (francia) templom.
VIII. Gótikus stílus:
1. A párizsi Notre Dame. 2. A kölni dóm. 3. A sienai dóm. 4. A canterbury katedrális.
IX. Az olasz kora-renaissance festészete:
1. Giotto (1266-1337): Szt. Ferenc halála. (Firenze, Sta. Croce.)
2. Simone Martini (1283-1344): Guidoriccio. Sienna, Palazzo Publico.)
3. Fra Angelico (1387-1455): Angyali üdvözlet. (Firenze, San Marco kolostor.)
4. Duccio ( - 1319): Trónoló Madonna.
X. Olasz renaissance szobrászata:
1. Lorenzo Ghiberti (1381-1455): Bronzkapu a firenzei Keresztelőkápolnán.
2. Donatello (1382-1466): Szt.György. 3. Verocchio (1435-1488): Colleoni.
4. Michelangelo (1475-1564): Dávid.
XI. Olasz renaissance építészet:
1. Brunelleschi (1377-1446): A firenzei dóm kupolája.
2. Bramante (1444-1514): San Pietro in Montorio Rómában.
3. Michelangelo (1475-1564): A római Kapitólium tér.
4. Ammanati (1511-1592): A firenzei Pitti-palota.
XII. Olasz renaissance festészet:
1. Raffael (1483-1520): Krisztus színeváltozása. 2. Lionardo da Vinci (1452-1519): Önarckép.
3. Tizian (1477-1576): Szűz Mária templomba menetele.
4. Michelangelo (1475-1564): Az Úristen kijelöli az égitestek útját.
(Részlet a Sixtus-kápolna mennyezet freskójából.)
XIII. Olasz barokk művészet:
1. Bernini: Kolonnádok a római Szent Péter Bazilika előtt.
2. Longhena (1604-1682): A velencei Sta. Maria della Salute templom. (hiányzik)
3. Bernini (1562-1629): Dávid. 4. Guercino (1591-1666): Aurora.
XIV. Rokokó művészet:
1. A versailles-i kastély homlokzata. 2. A versailles-i kastély egy interieurje.
3. Rokokó karosszék. 4. Watteau (1684-1721): La Finette.
XV. A klasszicizmus kora:
1. David (1748-1825): Mme. Récamier. 2. Canova (1757-1822): Paulina Bonaparte.
3. A Madeleine templom Párizsban. 4. Louis XVI. székek.
XVI. A 19. század művészete:
1. Géricault (1791-1824): A Meduza tutaja. 2. Delacroix (1799-1863): Julius 14.
3. Millet (1814-1874): Marokszedők. 4. Rodin (1840-1917): A gondolkozó.

Művészettörténeti kvartett

Magyar művészek kvartett
Ismeretlen nyomda, 1940 körül. Színes ofszet nyomat. 48 lap.
Méret: 5,7 cm x 8, 8 cm. A hátoldalon kék háttéren fekete ornamentika, középen "LB" betűjelek a kiadóra vagy a nyomdára utalhatnak. A magyar művészek kvartett 12 sorozatból áll. Az egyes sorozatok négy-négy lapja a hazai művészet jeles alakjait mutatja be rajzolt portrékon és életükre vonatkozó információkkal.

I. Költők:
1. Arany János; 2. Petőfi Sándor; 3. Tompa Mihály; 4. Vörösmarty Mihály.
II. Regényírók:
1. Br. Eötvös József; 2. Gárdonyi Géza; 3. Jókai Mór; 4. Mikszáth Kálmán.
III. Drámaírók:
1. Csiki Gergely; 2. Katona József; 3. Madách Imre; 4. Szigligeti Ede.
IV. Festők:
1. Benczúr Gyula; Munkácsy Mihály; Székely Bertalan; Szinnyei Merse Pál.
V. Szobrászok:
1. Fadrusz János; 2. Zala György; 3. Izsó Miklós; 4. Strobl Alajos.
VI. Építészek:
1. Hausmann Alajos; 2. Ybl Miklós; 3. Lechner Ödön; 4. Steindl Imre.
VII. Zeneszerzők:
1. Erkel Ferencz; 2. Liszt Ferencz; 3. Kacsóh Pongrác; 4. Goldmark Károly.
VIII. Zeneművészek: 1. Hubay Jenő; 2. Reményi Ede; 3. Vecsei Ferenc; 4. Gróf Zichy Géza.
IX. Énekesek:
1. Környei Béla; 2. Ney Dávid; 3. Szemere Árpád; 4. Takáts Mihály.
X. Énekesnők:
1. Blaha Lujza; 2. Küri Klára; 3. Péchy Erzsi; 4. Szamosi Elza.
XI. Színészek:
1. Hegedűs Gyula; 2. Odry Árpád; 3. Ujházy Ede; 4. Vizváry Gyula.
XII. Színésznők:
1. Déryné Széppataki Róza; 2. Jászai Mari; 3. Prielle Kornélia; 4. Varsányi Irén.

1. II/2. Gárdonyi Géza; 2. III/1. Csiki Gergely; 3. VI/2. Ybl Miklós;
4. VII/3. Kacsóh Pongrác; 5. IX/4. Takáts Mihály;
6. X/2.: Küri Klára; 7. XII/2: Jászai Mari; 8. Hátoldal

Néprajzi kvartett, 1930-1935
Ismeretlen nyomda, Budapest. Magángyűjtemény. A fotókat Balogh Rudolf (1879-1944) készítette.

Az 52 lapos játék 13 x 4 lapos csoportokból áll:
A: Matyók, B: Puszta, C: Kalotaszeg, D: Székelyek, E: Kalocsa, F: Sárköz, G: Sokácok,
H: Kapuvár, I: Hiányzik, J: Palócok, K: Buják, L: Kazár, M: Boldog

A negyvenes években készítették a Magyar sors kártyái című játék két kiadását. Az elsőt a MEBO (Mesebolt) adta ki, majd a második kiadás pótlapján már ott találjuk a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár nevét és zsoké védjegyét. A kártya lapjai a magyar történelem eseményeit idézik jelképes rajzokkal, térképekkel, feliratokkal és évszámokkal. A játék maga abból állt, hogy a különféle szimbólumok lapjait kellet egy csoportba gyűjteni, esetleg a lap tulajdonosát meséltetni az ábrázolt eseményről, személyről.

Magyar sors kártyái
MEBO (Mesebolt) kiadás, Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár Kft. (nyomda)
28 lap (1. kiadás, 1940 körül) és 32 lap (2. kiadás, 1942.) kartondobozban és játékleírással. Méret: 5,7 cm x 8,7 cm. A hátoldalon kék-fehér ornamentikában a tarokk kártyákról jól ismert, Feszty-körkép stilizált részlete.

I. 1. Honfoglalás; 2. Augsburgi vereség; 3 Magyar Királyság kezdete; 4. Pogány lázadás.
II. 1. Szent László; 2. Muhi puszta; 3. Nagy Lajos; 4. Várnai csata
III. 1. Hunyadi János; 2. Dugonics; 3. Mátyás király; 4. Kenyérmező.
IV. 1. Mohácsi vész; 2. Budavár török kézen; 3. Szolimán hadjárata; Az ország három részben.
V. 1. Török vész; 2. Zrínyi Miklós; 3. Kuruc-labanc világ; 4. Budavár visszafoglalása.
VI. 1. Rákóczi Ferenc; 2. Nagymajthény; 3. Rodosto; Mária Terézia.
VII. 1. Martinovics; 2. Szabadságharc; 3. Aradi vértanúk; 4. Világháború.

A második kiadás + lapjai:
VIII. 1. Forradalom; 2. Horthy Miklós; 3. Trianon; 4. Mindent vissza.

Magyar sors kártyái doboz; Honfoglalás 

1940 körül készült a Budapest kvartett, mely a főváros műemlékeit mutatja meg 12 csoportba sorolva azokat. A barna-fehér színű fénykép reprodukciókon a 2. Világháború előtti állapotában láthatjuk a magyar főváros kiválasztott középületeit, templomait, a "szellemi élet" épületeit, emlékműveket, a budai oldal nevezetességeit, szobrokat, a színházi és zenei élet színtereit, Budapest sétahelyeit, a Városligetet, fürdőket, pályaudvarokat, a téli főváros képeit.

Budapest quartett
Rákosi Kiadó, Pallas Nyomda, Budapest, 1940. körül. 48 lap.
48 lap kartondobozban. Méret: 6,2 cm x 9,3 cm. A hátoldal fehér alapon barna díszítés, középen tükörképesen elhelyezve: 2 db folyami rák vonalas rajza.

A játékdoboz címkéjéről csak az alábbiakat tudhatjuk meg: "Budapest quartett; Pallas Budapest". A játék eredeti leírását nem sikerült megtalálni. Szabályai vélhetően azonosak a korábban leírtakkal. A kártyák 12 sorozatban 48 képen mutatják be a korabeli főváros épületeit, köztéri műalkotásait, közlekedését. A kártyalapokon:

I. Középületek:
1. Királyi Palota, Lánchíd; 2. Országház a Dunával; 3. Pénzügyminisztérium; 4. Magyar Királyi Kúria.
II. Templomok:
1. Koronázó Főtemplom; 2. Szent István Bazilika; 3. Új református templom; 4. Evengélikus templom.
III. Szellemi élet:
1. Nemzeti Múzeum, 2. Tudományos Akadémia; Szépművészeti Múzeum; 4. Műcsarnok a Ligetben.
IV. Emlékművek:
1. Millenniumi emlékmű; 2. Huszáremlék a bástyán; 3. Tengerészhősök emléke; 4. Tűzér-hősihalott emlék.
V. A budai oldal:
1. A Halászbástya éjjel; 2. Mátyás király vadászik; 3. Szent Gellért szobra; 4. A Bécsikapu a Várban.
VI. Szobrok:
1. Szent István szobra, 2. Hunyadi János szobra; 3. Rákóczi Ferenc szobra; Kossuth Lajos szobra.
VII. Színház, zene:
1. Magyar Kir. Operaház; 2. A Nemzeti Színház; 3. A Vígszínház épülete; A Pesti Vigadó a Korzón.
VIII. Sétahelyek:
Dunakorzó és Citadella; 2. A Királyi Palota kertje; 3. Kilátó a Halászbástyán; 4. Margitsziget, Zenélőkút.
IX. A Városliget:
1. Történelmi épületek; A Jáki Templom mása; 3. Anonymus szobra; 4. Az Állatkert kapuja.
X. A fürdőváros:
1. Szt. Gellért Gyógyfürdő; 2. Széchenyi Dyógyfürdő; 3. Palatinus strandfürdő; 4. Nemzeti Sportuszoda.
XI. Pályaudvarok:
1. Keleti Pályaudvar; 2. Hajókikötő a Dunán; 3. Közforgalmi repülőtér; 4. Villamos pályaudvar.
XII. Budapest télen:
1. Petőfi szobra hó alatt; 2. Zajlik a Duna jege; 3. Korcsolyázók a műjégen; 4. Svábhegy, fogaskerekű.

A Budapest quartett doboza

Színházak

A 2. Világháborút követően a hazai nyomdaipar - viszonylag gyorsan megteremtve a termelés feltételeit - ismét működni kezdett. A kártyagyártást a papírhiány hátráltatta, a hagyományos játékok mellet csak egyetlen tanulókártya kiadását ismerjük ebből a korszakból. Ez a játék a lapjain zenei ismereteket felsorakoztató Staccato zenei kártyajáték volt. Zenei műszótárt és alapismereteket, kottarészleteket olvashatunk a lapokon, a virágok rajzaival történő csoportosítás pedig egyfajta gyűjtőjátékra adott lehetőséget.

Staccato zenei kártyajáték
Kiadó: Magyar Kórus Művek, Budapest.(A lapok hátoldalán felelős kiadóként K. Lázár Mária neve szerepel; Rajz: Tóth O. László litográfia, Budapest (a hátoldalon). 65 lap egyszerű papírcsomagolásban. Atheneum Nyomda, Budapest, 1947. A játékleírást és a zenei műszótárt F. Hercsuth Ilona írta.

A kártya ötlapos sorozatokból áll. A lapok bal felső sarkában virágjelek, alatta a sorozaton belüli helyük (1-5) számmal. A kártyaképek humoros jeleneteken és kottákkal mutatják be az olaszul leírt zenei kifejezéseket.

A kiadó által mellékelt játékleírás:
1. Az összekevert, képes oldalaikkal egy halomba leborított kártyacsomagból egyik játékos húz egy lapot. Ha jelentését tudja, leteszi maga elé, s húzhat még egyet. Ha ezt is tudja, egy harmadikat is. Ha valamelyik lap jelentését nem tudja, átadja a mellette ülőnek, aki a húzást folytatja. Így megy a játék tovább, a lapok elfogyásáig. A nyertes az, aki a legtöbb kártyát tudta megszerezni. Módosítható a játék úgy is, hogy amelyik lap jelentését nem tudja, azt a lapot tartja meg, s a többit, amit tud, kirakja. Ez esetben az a nyertes, kinek legkevesebb lap marad a kezében.

2. 8-8 lapot kiosztunk. Minden játékos maga elé teszi azt, amelynek jelentését tudja, s ezt hangosan közli. Aki előtt a legtöbb lap fekszik, elkezdi a húzást a maradék kártyacsomóból, letéve ismét azt a kártyát, amelynek jelentését tudj a. Mikor a kártya középről elfogyott, folytatódik a játék egymástól való húzással. Győztes az, kinek nem marad kártya a kezében. Jó, hogyha a játékot zeneértő (tanár, szülő) vezeti, vagy egy kívülálló a Kis szótár segítségével irányítja. A játék célja a tanulás.

3. A játékot a virágminták és a számok csoportosítása szerint is lehet játszani oly módon, hogy egy virághoz tartozó, legalább három, szám szerint egymásután következő lap lerakható. A gyűjtés húzás útján történik mindaddig, amíg valamelyik játékosnak elfogy a kártyája. Az ötös számcsoportból hiányzó lapok valamelyikét sorra kerülő, bármelyik játékos is leteheti, ha már önmaga is leterített legalább egy hármas csoportot.

4. Az összes lapot kiosztjuk anélkül, hogy bárki megnézné. Minden játékos leteszi maga elé lapjait egy csomóba. Az osztó saját lapjaiból a legfelsőt felemeli, ha ez egyes, középre teszi, ha nem, akkor ismét lefordítja, maga elé teszi. A többiek vagy az egyeseket, vagy a virágok szerint soron következő számú lapot teszik a megfelelő helyre. Győztes az, kinek leghamarább elfogynak lapjai.

A játékosok maguk is kitalálhatnak új játékmódokat, hogy így még változatosabbá tegyék a játékot.