|
|
|
Kártyakult | Irodalom | Anekdoták
Szomaházy István: Kártyapartner1923-ban Beöthy László születésnapját ünnepelte a fővárosi művészvilág. A Színházi Élet emlékező sorozatának egyik cikke a kártyás Beöthyre emlékezett. „Írjanak mások róla, mint zseniális szerzőről, mint szeretetreméltó emberről, mint Európa egyik legelső színházdirektoráról, engem a jubiláns Beöthy Lászlóhoz egy külön, talán mindennél erősebb kapcsolat fűz: a régi kártyapartner ragaszkodása, aki már akkor is szemben ültem vele a zöld asztalnál, mikor örökké dolgozó agyát még újságírói ambíciók hevítették… Éjjel, redakció után, mikor a becsületes ember hozzákezd régi szórakozásához, sietve megitta feketéjét s türelmetlenül kérdezte: - Hat partie? - Hat és három mester, - mondtam én szigorúan s gyorsan lenyeltem az „irodalmi" sonkát" melyet húsz krajcárért kaptak az éjjeli újságírók. Kell-e önöknek mondanom, hogy a hat partiéból harminchat, a három mesterből harminchárom lett, mert egyikünk sem tudott belenyugodni abba a kudarcba, hogy a másik győzedelmeskedjék fölötte. Laci épp oly tüzes lélekkel, épp oly szilaj energiával játszotta a kaszinót, mint amilyennel a Budapesti Hírlap riportjait írta, vagy amilyennel most a színházát igazgatja. Őt nem annyira a kártyanyereség érdekelte, mint a győzelem, mellyel engem, a kitűnő hírben álló kaszinójátékost megalázhatott. Mikor később már megengedhette magának azt a fényűzést, hogy nagy pénzekben játsszék a bakk vagy a chemin-asztalnál (oly hidegvérrel nyert vagy veszített, hogy hazánk akkori barátja, a velszi herceg is eltörpült mellette) elegendő volt ennyit mondani neki: - Hat partie? Rögtön otthagyta a bakkot, elfelejtette több ezer koronás veszteségét s habozás nélkül leült velem húszkoronás kaszinót játszani, mert minden pénznél több örömet szerzett neki az a gondolat, hogy engem, a bajnokot, földre terít... Bizonyos, hogy sokan lesznek a Színházi Élet olvasói között, akik furcsának találják, hogy egy zseniális embert, a jubileumán, mint kártyapartnert tárgyalok, de ezek vagy nagyképűek vagy nem tudják értékelni azt a csodálatos ajándékot, melyet a kártyajáték feltalálója a szellemi munkában kifáradt emberségnek adott. Nemcsak a tudós, a hadvezér, a költő érdemel szobrot, hanem a nagy névtelen is, aki a kártyát kieszelve, minden idegcsillapító szernél tetemesebb narkotikummal ajándékozta meg a világot. (Azt mondják, hogy egy szerzetes volt, aki cellája csöndjében festette meg a legelső kártyacsomagot.) Akárki volt, hálával kell gondolnunk emlékére, mert ő bizonyosan nem a kalandorokra gondolt, akik a nemzetközi játékkaszinókat benépesítik, nem is a könnyelmű családapákra, akik feleségük másnapi konyhapénzét hagyják a zöld asztalon. Kérdezd meg az öreg bácsit, aki filléres tarokkpartieja mellett szegénységéről és rheumájáról megfeledkezik, az agyonhajszolt idegű nagyvárosit, akit az alsós vagy a tartli sovány kosztjáért, kopott ruhájáért, reménytelen holnapjáért kárpótol, a tudóst és a politikust, a betegeiért aggódó orvost, az ország érdekében dolgozó államférfit, aki egy-két órára a kártyapartiban üdíti föl kimerült agyvelejét, mind kalapot fog emelni a porrá lett ismeretlen előtt, aki a nagyszerű lelki gyógyító szert feltalálta… Beöthy nem álszent, szeret kártyázni, mert a játék ezer csalafintasága, kedvessége, kombinációja, az élvezet, melyet pihenésének e mulatságos óráiban talál, felhizlalja energiáját ahhoz a nagy munkához, melyet huszonöt év óta végez a nemzeti kultúra szolgálatában. Neki a zöld asztal, melyet meghitt barátok ülnek körül, ugyanaz, mint Anteusznak az anyaföld: szárnyat és erőt kap tőle szellemi alkotásához. A legnagyobb dicséret, amit mondani lehet róla, bizonyára az, hogy partnerei épp úgy szeretik, mint színészei, szerzői, színpadi munkásai és közönsége, mely ritka lelkesedéssel vesz részt ennek az örökké fiatal energiának a jubiláris ünnepségén.
Beöthy László kártyaszenvedélyéről Kellér Andor: Bal 4-es páholy című regényében olvashatunk: „Ha Beöthy László a nap huszonnégy órájából csak huszonhárom órát kártyázna és csak egy órát törődne a színházaival, a világ legnagyobb színigazgatója lehetne.”
Beöthy László (1873-1931) színházigazgató |
![]() www.piatnik.hu www.piatnik.com * Játék- és játékkártya katalógusok 2024. * Weboldalunk az egyetemes kártyakultúra tárháza. Gyártással és kereskedéssel nem foglalkozunk!
Ismét pagat.com | részletek
John McLeod Budapesten. Horváth Ferenc és Jánoska Antal riportja a Kártya Magazinban. John McLeod neve régóta ismert kártyás körökben. Az 57 éves londoni férfiú publikációi bekerültek az általa szerkesztett pagat.com internetes gyűjteménybe. A közelmúltban Michael Dummett-tel írott, két kötetes A Hístory of Games Played with the Tarot Pack a kártyakönyvtárak gyöngyszeme lett. John McLeod és barátai 2007-ben Budapesten és Szegeden jártak. Az esték természetesen tarokkozással teltek. Johnnal a játék szünetében – mondhatni két osztás között – beszélgettünk. |
|
Webmester |
A weboldallal kapcsolatos kérdésekben a levelezési cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69. Telefon: 06 1 332 3261 E-mail: civertan@civertan.hu Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. Minimum felbontás: 1024 x 768 Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió |